A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: A Simonffy család és Debrecen
lános volt a vélemény, a városiasítás nélkül az intézet megsemmisült volna a háború alatti, utáni viharban.45 1906-ban létrehozta a „Zenekedvelők Kör”-ét. Ez a társaság rendezett 1947-es feloszlatásáig minden hangversenyt Debrecenben. Simonífy Emil az I. világháború előtt városunkba hívta Európa leghíresebb szólistáit, pl. Hubermann, Kubelik, Pablo Casals, Sauer művészeket, a magyarok közül pedig Bartókot, Dohnányit, Szigetit, Vecseit. Ugyanezt az egyletet, valamint a Zenede hangversenyeit használta fel zeneértő közönség kialakítására. Értekezletre hívta 1906-ban az ország vidéki zeneiskoláinak igazgatóit. A megbeszélés után egy memorandumban összefoglalta a legfontosabb megállapításokat (helyzetfelmérés, továbbképzés, jövőbeni feladatok) és felterjesztette azt tárgyilagos szókimondással a kultuszminiszternek. Országosan egységes zeneoktatást kívánt. Ennek érdekében közös tantervet, tananyagot, osztályozást, tanárképzést sürgetett. Fontosnak minősítette a cigányzenével és az operettzenével szemben a komolyzene előtérbe helyezését. Elengedhetetlennek tartotta az iskolai énekés zeneoktatás bevezetését. Szerinte szükséges megszervezni a művész- és a hivatásos muzsikusképzést, elodázhatatlannak mondta ki a vidéki szimfonikus és színházi zenekarok létesítését.46 Lankadatlan erejéből arra is jutott, hogy iskolája számára saját palotát is teremtsen. A Zenede megalakulásától (1862-től) 1890-ig a Tisza palotában működött, majd amikor annak megkezdődött a MÁV-Igazgató- ság céljaira való átalakítása, a Batthyány és a Kossuth utca sarkára költöztették. Simonffy Emil azonban a városi tanács, valamint gyárak és bankok támogatásával 1894-re felépíttette a Csapó és Vár utcák sarkára a tanintézet egyemeletes épületét, amellyel kapcsolatban azonban kikötötte a már említett városiasodáskor, hogy a tanács az átvétel után ráépít még egy további emeletet.47 Lovag Dobiecki Sándor országgyűlési képviselő nyújtotta át 1903. dec. 20-án „a zeneművészet terén kifejtett elévülhetetlen érdemeiért” Simonffy Emilnek a királyi tanácsosságról szóló kitüntetést.48 IRÉN , I. Sámuel Ferenc nevű fiának unokájaként született Simonffy Irén (1893—1979). Édesapja, István (1849— ?) ügyvédként dolgozott, édesanyja nyírbogdányi Farkas Irén (1864—1895) volt. Zenei képzését 1902—1911 között a debreceni Zenedében szerezte. Tanára Werlinné Domanóczky Mária volt. Később Werhin Sándorné magán zongoraiskolájának lett növendéke. Ezt követően tanulmányait az országos m. kir. Zeneakadémián folytatta.49 Itt Chován Kálmán, dr. Kovács Sándor és Szendy voltak a tanárai. 45 Szatmári Endre: Néhány gondolat a debreceni zeneoktatás első száz évének történetéhez. Évkönyv a debreceni intézményes zeneoktatás 125. évfordulójára. (Szerk.: Straky Tibor.) Db., 1987. 12—20. old. és Hajdú-bihari Napló, 1987. okt. 31. és nov. 4., és Debrecen 1987. okt. 30. 46 Szatmári E. i. m. 12—14. old. 47 Szűcs E.: i. m. 44—46. old. 48 Drumár J.: i. m. 78. old. és Debreczeni Ellenőr, 1903. dec. 21. 49 Drumár J.: i. m. 161. old., és Szűcs Ernő: i. m. 45. old. 26