A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok a debreceni tanítóképzés történetéhez 1949-1959

nevelést (utóbbit csak a leányok számára) oktatott. Óraadóként Jakó Dezső

és oroszt, Tatár Miklós vegytant, Zsigó Mónyhértné mennyiségtant és testéneket és zenét valamint karéneket, Tar Zoltán pedig rajzot tanított. 1951 szeptemberétől, amikor a tanítóképző önálló intézménnyé vált és gyakorló iskolája is megkezdte működését, a tantestület 15 főből állt. Az igazgatót és a nevelőket a Hajdú-Bihar Megyei Tanács oktatási osztálya nevezte ki. A szocialista nevelési törekvések megvalósításában fontos szerep jutott a tantestületnek. A szaktárgyak tanítása mellett bizonyos reszortfeladatok ellátását is vállalniok kellett. Közülük került ki a szakszervezeti titkár, az SZTK-felelős, kultúrfelelős, a pedagógiai munkaközösség vezetője, a közönségszervező, a tantestületi jegyző, az ifjúsági és tanári könyvtáros, a segélykönyvtáros, a dekoráció vezetője, az énekkar irányítója, a tagdíjkezelő és sajtófelelős, a szakkörvezetők, a sportvezető, az MSZT-felelős, a Szülői Munkaközösség és a Szülők Iskolája felelőse, a köznevelés gondozója és az úttörő vezetők.14 Az országos törekvéseknek megfelelően a helyi tanácsok oktatási osztályai nagy gondot fordítottak a nevelők folyamatos továbbképzésére, melyek ideológiai és szakmai jellegűek voltak. Az 1952/ 53-as tanévben pl. az intézet 15 nevelőjéből az igazgató és a tanulmányi vezető szakosító tanfolyamon tanult, míg 9 nevelő szakmai továbbképző tanfolyamon vett részt.15 16 Ezen túlmenően a tanároknál is tanulópár rendszert alakítottak ki, hogy megbeszéljék a feldolgozandó anyaggal összefüggésben alkalmazható helyes módszert a nevelői és oktatói eljárásokat azokkal az új kollégákkal, akik korábban még nem dolgoztak tanítóképzőben.113 A módszertani munkaközösségek közül eredményesen működött az igazgató vezetésével a pedagógiai munkaközösség. Feladata a tantestület szakmai továbbképzésének, a képzés hatékonyságának fokozása volt. A munka- közösség havonta tartott összejövetelén a pedagógia elméleti és gyakorlati időszerű kérdéseit vitatta meg, hogy ezáltal jobb felkészültséget biztosítson az eredményesebb oktató-nevelőmunka végzéséhez. Sor került a Köznevelés legfontosabb cikkeinek ismertetésére. Munkakapcsolatot alakítottak ki a testvér tanítónőképző pedagógiai munkaközösségével, mert így lehetőség nyílt két azonos célkitűzést követő iskola szakembereinek tapasztalatcseréjére.17

Az 1952/53-as tanév alakuló tantestületi értekezletén a felettes hatóságok elvi útmutatása alapján az igazgató a következő feladatokat jelölte meg a tanárok számára: 1. Iskolánkban még többet törődjünk a politikai és erkölcsi neveléssel. Az igaz hazafiság, a bátor helytállás erényeit alakítsuk ki növendékeinkben. 2. Küzdjön a tantestület minden erejével az ellenséges ideológia iskolánkba való behatolása ellen. 3. A DISZ munkájának megjavítása, támogatása. 4. Miénk az iskola „Építsük, szépítsük iskolánkat” mozgalmakat karolja fel a tantestület.18

Szervezeti szempontból a tanítóképző az 1952/53-as tanévtől újtípusú iskola lett. Tanulmányi vezetőt kapott Gál István tanár személyében. Feladata a mindennapi pedagógiai tennivalók szervezése, irányítása volt.19 Mű14 HBML. XXVI. 51/a. 1. — 51/1949. nov. 28. és 1951. szept. 1-jei jkv.

15 HBML. XXVI. 51/b. 20. — Statisztikai jelentés 1952.

16 HBML. XXVI. 51/a. 1. — Jkv. 1952. jún. 23.

17 HBML. XXVI. 51/b. 19. — 1951/52. évi Munkaterv.

18 HBML. XXVI. 51/a. 1. — Jkv. 1952. aug. 28.

19 Uo. Jkv. 1952. szept. 13.

130