A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Debrecen város szociálpolitikája az 1945-1950 közötti időszakban

tást.66 Állandósultak a súlyos kenyérgondok, állami intézmények ostromolták a városi közélelmezési ügyosztályt is. Öry István közellátási kormány- biztos főispán 1946. június 17-én a Közellátási Felügyelőségnek a következőket írta: „Köztudomású, hogy a következő hónapok a kenyérellátás biztosítása körül a lehető legnagyobb erőfeszítéseket kívánják.”67 Élelmezési cikkek kiutalását kérik különböző intézmények is, a gyermekmenhely, a klinikák, a gyermekkórház, a napközi gyermekotthon, a népkonyha és más szociális létesítmények is.68 Az 1946. augusztus 1-jén meginduló stabilizáció valamelyest javulást hozott. Korántsem rendeződött azonban minden társadalmi réteg anyagi helyzete. Különösen nehéz körülmények közé kerültek azok a városi köztisztviselők és munkások, akiket В-listáztak, vagy más okokból elbocsátottak.69

Egyik legfontosabb feladat a szegénysegélyezés volt, amely mindjárt 1944 őszén előtérbe került. A városi szociális ügyosztály fogalmazójának jelentésében az egyik legfontosabb teendő a szegényeknek ingyen orvosi kezelést biztosító igazolványoknak a kibocsátása volt. A második legsürgősebb feladatnak a hadbavonultak hozzátartozóinak ségítése bizonyult. Ez utóbbi célra az ügyosztály egy hónapban mintegy 250 000—300 000 pengő összeget fizetett ki. A népjóléti hivatalnál ebben az időben segélyezés előkészítési és gondozási munkát végzett 9 diakonissza és 3 missziós nővér.70 1944. október 20-tól 1945. február 28-ig a szociális ügyosztály a szegénysegélyezésre jelentkezett 340 személy és az előző időszakban jelentkezettek között további 10 000 pengő segélyt osztott ki. Az ügyosztály 1945 márciusában 865 kivizsgálást, illetve környezettanulmányt végzett.71 A közsegélyesek, illetve munkaképtelenek segélyezésére 1946 decemberében 5318 forintot osztottak ki. Emellett az UNRÄ ruhaszállítmány kiosztását is elvégezték a szociális ügyosztály tisztviselői.72 A segélyezettek száma egyre növekedett, az ügyosztály 1947 tavaszán 446 közsegélyest tartott nyilván. Ezek havi járadékszerű segélyben részesültek 15—25 forintig. Támogatásban részesített az ügyosztály pillanatnyilag ínséges állapotba jutott egyéneket is. Természetbeni élelmezési segélyt a tél folyamán a közsegélyesek a népkonyhán kaptak, naponta egy tál ételt és 5 dkg kenyeret.73

A Népjóléti miniszter 37.578/1946. (I. 1.) számú körrendeleté értelmében a szociális munka tervszerűbbé tétele érdekében 1946. augusztus 1-jé- től 1947. július 31-ig terjedő egy évre minden törvényhatóságra vonatkozóan szociális munkatervet kellett készíteni. Ezt a város szociális felügyelője a polgármesterrel egyetértőén elkészítette és azt a Szociálpolitikai Tanács el is fogadta. A munkatervben különböző szociális intézmények létesítése és támogatása mellett nagy súllyal szerepelt a szegénygondozás kérdése. A nyílt szegénygondozás keretében a munkaképtelen és elaggott szegények támogatására a város költségvetésében 240 000 forintot irányoztak elő. Téli étkeztetési akciót kívántak szervezni a munkaképtelenek és csök66 Hajdú-Bihar és Debrecen munkásmozgalmának története... i. m. 405—406. old.

67 HBML. XXI. 501/c. 2. — 599/1946.

68 Uo.: 3. — 656/1949., 914/1946., uo.: 2. — 620/1946.

69 Hajdú-Bihar és Debrecen munkásmozgalmának története... i. m. 431—432. old.

70 HBML. XXI. 505/1. 1. — 22/1944., 1944. december 5.

71 Uo.: 205/1945., 1945. április 13.

72 Uo.: 2. 7/2/1947., 1947. január 4.

73 Uo.: 2. 7/7/70/1947., 1947. március 8.

И9