A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)
Tanulmányok - Gazdag István: Fejezetek a Magyar Kulturális Egyesületek Szövetsége történetéből 1933-1937
roly elbeszélését olvasta fel, Reményik Sándor költeményeiből adott elő, Tamási Áron novellát olvasott fel, Ligeti Ernő költeményeiből adott elő. Az est záróbeszédét báró Kemény János mondta el.3 A kisebbségi magyarság szellemi vezetőinek a magyar lakossággal való rendszeres, személyes találkozója segítette a magyarságtudat megőrzését, a kapcsolat ápolását. Gróf Bethlen István ny. miniszterelnök a magyarországi székelyek debreceni országos ülésén elmondott beszédében hívta fel a figyelmet a kisebbségi magyar ifjúság kilátástalan sorsára. A kisebbségi németség főiskolai tanulmányi segélyekre nagy összegeket kapott a német társadalomtól, a lengyelek a német területen lakó lengyel ifjúság egyetemi kiképzésére társadalmi úton gyűjtöttek jelentős összegeket. A magyar társadalom e feladatot nem érzékelte és e cél érdekében nem tett semmit. A két kulturális szövetség elhatározta, hogy mozgalmat szervez a kisebbségi magyar ifjúság tanulmányi segélyezésére. A terv szerint az ország minden városa, vármegyéje és ezeken belül egyes társadalmi csoportok vállalják el egy-egy tehetséges magyar ifjú kisebbségi területen folytatott négy évi tanulmányi költségét évi 600 pengős ösztöndíjakban. Az ösztöndíjak felhasználásával kapcsolatban a szövetség javasolta, hogy az ifjúságot az utódállamokban a reál pályákra lenne célszerű irányítani „ .. . képzett mezőgazdákra, iparosokra, technikai képzettségű magyarokra oda át igen nagy szükség van”. Figyelemre méltó a szövetségnek az az álláspontja, hogy a magyar kisebbségnek az adott államban kell megtalálni a helyét, nem szabad feladni a magyaroknak egyetlen pozíciót sem ... a tanulmányi segélyt otthon használja fel az ifjú, hogy az állam nyelvét tanulja meg, hogy figyelemmel kísérhesse a kultúránk elleni támadásokat és azokat ugyanazon nyelven kivédhesse.” Az előzetes terv szerint a főváros, a 25 vármegye és az 55 város 75, a különböző érdekképviseletek további 75 és a különböző társadalmi csoportok 50 ifjú segélyezését vállalná. Debrecenben az egyetem orvosi kara, a bíróságok és az ügyvédek kara már vállalta egy erdélyi magyar fiú tanulmányi segélyét. A Magyar Vidéki Városok Kulturális Szövetsége és a Kulturális Egyesületek Országos Szövetsége a kultuszminiszter támogatását kérte a terv megvalósításához. 1933. december 8-án III. évi rendes közgyűlését tartotta a Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetsége a kultuszminiszter támogatását kérte a terv megvalósításához. 1933. december 8-án III. évi rendes közgyűlését tartotta a Magyar Kulturális Egyesületek Szövetsége. A gyűlésen 24 kulturális testület képviseltette magát. Ady Lajos tantestületi főigazgató, az Ady Társaság 3 Kisbán (gróf Bánffy) Miklós Kolozsváron született 1873-ban. Volt magyar külügyminiszter. Bonchidán lakik1. Az Erdélyi Helikon főszerkesztője. Kemény János báró 1903-ban Pittsburgh-ban született. Főiskolai tanulmányait Bécsben végezte. Marosvécsen lakik. Kós Károly 1883-ban született Temesváron. Építészmérnöki diplomát szerzett Budapesten. Lakik Sztánán. Az Erdélyi Szépmíves Céh igazgatója. Ligeti Ernő 1891-ben született Kolozsváron. Lakik Kolozsváron. A „Keleti Üjság” főmunkatársa. Reményik Sándor 1890-ben született Kolozsváron. Jogot végzett. Több éven át szerkesztette a Pásztortűz című folyóiratot. Tamási Áron 1897-ben született Farkaslakán. Kolozsváron lakik'. Kereskedelmi akadémiát végzett. ÍIBML X. 301 431. 102
