A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 17. 1990 (Debrecen, 1990)

Tanulmányok - Gazdag István: Fejezetek a Magyar Kulturális Egyesületek Szövetsége történetéből 1933-1937

FEJEZETEK A MAGYAR KULTURÁLIS EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE TÖRTÉNETÉBŐL <1933—1937)

Gazdag István

A trianoni béke Magyarország területét és lakosságát mintegy kétharmadával csökkentette, a kisebbségi sorsból szabaduló szlovákok, románok, délszlávok 7,5 milliós tömegével szemben több mint 3 millió magyar kisebbségi sorsra juttatott. Felbomlott Kelet-Közép-Európa korábbi gazdasági egysége. A térség népei súlyos gazdasági-politikai válságba sodródtak.

Az 1929—1933. évi világválság tovább mélyítette a társadalom életének minden területén meglévő ellentmondásait. Különösen éles feszültségek jellemezték a kisebbségek életét. A magyar kisebbség sorsa egyre kilátástalanabbá vált — sürgetően vetődött fel annak igénye, hogy az anyaország lépéseket tegyen a magyarság kulturális egységének megőrzése érdekében. E szándék, e törekvés vezérelte azokat a magyar értelmiségieket, akik akcióik koordinálására Klébersberg Kunó kultuszminiszter támogatásával létre kívánták hozni a „Kulturális Egyesületek Szövetségé”-t.

Dolgozatomban a szövetség 1933—1937 közötti időszakának fontosabb eseményeit, törekvéseit kívánom bemutatni. Ezekben az években ugyanis a szövetség központi irodáját Debrecenbe helyezte át, így tevékenysége közvetlenül hatott a város szellemi életére. Több neves debreceni értelmiség vállalt feladatot a szövetség vezetőségében.

1932. szeptember 4-én a nyíregyházi sóstói nagyszállóban került sor a Kulturális Egyesületek Országos Szövetségének alakuló ülésére. Az alapos előkészítés eredményeként 17 kulturális egyesület képviseltette magát, megjelent gróf Klebersberg Kunó ny. miniszter, Hajdú vármegye főispánja, több város polgármestere. Vendégként volt jelen az Erdélyi Szépmíves Céh és a Helikon képviseletében Kovács László, a Szlovensz- kói magyar társadalmi egyesületek képviseletében dr. Sziklay Ferenc. Gróf Klebersberg Kunó rövid bevezetője után a jelenlévők megválasztották a szövetség tisztikarát.

Befejezésiként az ügyvezető javaslatára a közgyűlés tiszteletbeli tagokul választotta gróf Bánffy Miklóst, báró Kemény Jánost, Koós Ká99