A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)

Tanulmányok - Gazdag István: Egyesületek Debrecenben a harmincas években

delkezésre álltak a szükséges eszközök, vagy az eszközök biztosításának a lehetséges módjai. Az alapszabályokban szinte kivétel nélkül kiemelt hangsúlyt kapott a közösségi érzés ápolásának fontossága. Több esetben megfogalmazódott a politikamentesség, vagy éppen az elkötelezettség a nemzet mellett, a hazafiság erősítésére. A célok általában összhangban voltak a feltételekkel, az egyesület tagságának érdekeivel, sőt bizonyos esetekben a közösségi érdek a város érdekeivel. A célok realitása azt jelentette, hogy a tagság érdekelt volt nemcsak elvileg, de anyagilag is az adott egyesület fenntartásában. Az alapszabály precízen meghatározta a vezetési szinteket. Az egyesületek vezetősége szűk körű tisztikarból és egy népesebb választmányból tevődött össze. Az alapszabály rendszerint meghatározta a teljes tisztikar és a választmány egy bizonyos részének a hivatali idejét. Az egyesületi élet egyik meghatározó jegye volt ugyanis a rotáció, amely a demokratikus közélet iskolájának tekinthető.

Tanulságos a vezetőség foglalkozás szerinti összetételét is szemügyre venni. A társas-kulturális egyesületek vezetőségében, választmányában dolgozók zöme a kispolgárság köréből került ki: iparosok, kereskedők, vasutasok, alkalmazottak, postások stb. De jelen volt a kertség orvosa, tanítója is. A többi egyesület vezetőségében szakemberek, politikusok, vezető értelmiségiek — általában vagyonnal bírók vagy vezető pozícióval rendelkezők vettek részt. A Debreceni Gazdasági Egyesületet „.. .nyugdíjas gazdák és nagygazdák irányították..— állapította meg Balogh István.

Hogy milyen helyet foglaltak el az egyesületek a város életében, erre a kérdésre nehéz válaszolni. Egy-egy közösségben, szakmában, felekezet életében vagy éppen a politikában különböző súllyal voltak jelen az egyesületek. Tényleges választ csak akkor adhatunk, ha részletesen feltáljuk az egyesületek életét. Azt azonban ez idő szerint is biztonsággal mondhatjuk, hogy az egyesületek átszőtték a város társadalmát. Meggyőző bizonyíték erre a város polgármesterének 1933 tavaszán az egyesületekről készített kimutatása, amelyet az alábbiakban közlünk.3

Kimutatás Debrecen sz. kir. város területén működő egyesületekről 1933. március 1 -jen

Olvasókör, kulturális egyesület

1. Böszörményi üti és Környéki Polgári Olvasókör

2. Beregi Kör

3. Boldogfalva Kertség Olvasóköre

4. Debreceni Függetlenségi Kör

5. Debreceni Sakk Kör

6. Debreceni Homokkerti Református Olvasó Egylet

7. Csapókerti Függetlenségi és 48-as Olvasókör

8. Debreceni Katholikus Népszövetségi Otthon

9. Debreceni Piarista Diákszövetség

10. Debreceni Református Leánynevelő Intézet Iskolatársak Szövetsége

11. Debreceni Casinó

12. Debreceni Szeretet Asztaltársaság

13. Debreceni Görög Katholikus Legényegylet

3 HBML X. 301. 19.

95