A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)
Tanulmányok - Gazdag István: Egyesületek Debrecenben a harmincas években
lasztották, céljaikban következetesek voltak. Érdeküknek megfelelően szüneteltették működésüket, ha indokoltnak érezték, feloszlatták az egyesületet vagy éppen társultak. Nagyon fontosnak tartom: saját mozgásterük volt, az érdek működtette az egyesületek döntő többségét. Debrecen város polgármestere 1933 márciusában az egyesületi életről készített jelentésében megállapította, hogy „...városunk területén az egyesületek, illetve fiókegyesületek alakulása jelenleg is folyamatban van, s ha az új alakulások továbbra is ugyanolyan arányban történnek, mint a múltban, úgy az egyesületek már ma is abnormális számának (213) tovább emelkedése várható.” A politikai szándék és az apparátus megítélése az egyesületekkel kapcsolatban, úgy tűnik, nem esett egybe 1933-ban. Az egyesületek célja, tevékenysége az elnevezésből természetszerűen következik, ha a tartalmi jegyekre vagyunk kíváncsiak, szemügyre kell venni az alapszabályt, bele kell lapozni az egyesületi iratokba. A jelleg bemutatására felsorolunk néhány alapszabályban megfogalmazott egyesületi célt és néhány más fontos adatot. Debreceni Gazdasági Egyesület 1867. június 11-én mondták ki a megalakulását. Célját igen tömören fogalmazták meg: a mezőgazdaság minden ágának előmozdítása és fejlesztése Debrecen város területén. A 64 főből álló vezetőség foglalkozás szerinti megoszlása: gazdálkodó 43, gazdasági akadémiai tanár 8, tisztviselő 7 (ezen belül a főispán és a polgármester), igazgató 3, gazdasági főfelügyelő 1, katonatiszt 1, tanár 1. Debreceni Jogász és Tisztviselőkor A kör 1890. január 29-én alakult meg. Célját az alapszabály a következőkben határozta meg: „A tagok társadalmi érintkezése s ezután is az elméleti és gyakorlati képzettség fejlesztése, a társadalmi élet élénkítése, a felmerülő napi jogászi és tisztviselői kérdések fejtegetése a politika teljes kizárásával, e téren szükséges reformok tárgyalása s vélemények nyilvánítása, a kör tagjai jogos érdekeinek előmozdítása.” A vezetőség összetételét egy 1936. évi lista alapján vizsgálhatjuk. A 39 tagú vezetőségben helyet foglalt 7 jogász, 7 MÁV-tisztviselő, 13 tisztviselő, 1 rendőr, 9 tanár, 1 postás, 1 építész. Petőfi Dalkör A dalkör 1897. július 14-én alakult meg. Célja: a magyar nemzeti dal művelése, a hazafias irány, a társas élet, a nemzeti művelődés s a Petőfi-kultusz előmozdítása és fejlesztése. A 32 tagú vezetőség foglalkozás szerinti megoszlása: vállalkozó 2, jogász 2, orvos 1, alkalmazott 2, iparosmester 9, iparossegéd 15, kereskedő 1. 93
