A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Megjegyzések Debrecen város szociálpolitikájához az 1920-1944 közötti időszakban
szolgálatot. Ot zöldkeresztes védőnő munkába állítását vették tervbe. Dr. Gärtner István tisztifőorvos nagyjelentőségűnek mondotta az iskolaegészségügyi vizsgáló intézet megszervezését is.5(1 Az egészségügyi intézkedések sorába tartozott még a Fertőtlenítő Intézet megszervezése is.50 51 Mindezek az eredmények nem feledtethetik Debrecenben az országosnál nagyobb halálozási arányt, és azt, hogy a népesség életkörülményei mostohák voltak. Mindezek mellett az egészségügyi ellátottság szintje is alacsony volt.52 Segélyezés, jótékonyság, ínségakciók A világháború negatív következményei mellett, Debrecen gazdasági életét más tényezők is befolyásolták, amelyek a tömegek helyzetét súlyosbították. A helyi ipar fejlődése megrekedt, szerkezete elmaradott volt. Az ipar fejlődése még 1941-ben is határozottan extenzív képet mutatott. A bőséges munkaerőforrásból következett szinte az egész korszakon át a munkanélküliek nagy száma. A mezőgazdaság a válság hatására mind külteijesebbé vált. Szerkezeti átalakulása egyre növelte a mezőgazda- sági latens munkanélküliséget.53 A város szegényügyi bizottsága 1920 júliusában javaslatot tett a segélyösszegek növelésére, azoknak az addigi 6—12 koronáról 12—34 koronára történő felemelésére a családtagok létszámához képest. Az indítványt el is fogadták. Az elnöki segélyeket 20 és 50 korona között állapították meg.54 Hamarosan emelni kellett a népkonyha fenntartásának összegét is, amelyet a törvényhatósági bizottság 100 000 korona értékben határozott meg.55 A szegények segélyezésével kapcsolatban a törvényhatósági bizottság jegyzőkönyve megállapítja, hogy a költségvetésileg előirányzott 12000 pengőt teljes egészében felhasználták, mert a szegénykataszter összeálh'tása folytán a közsegélyben részesültek száma 177-ről 318-ra emelkedett. A szegénykataszter alapján megállapított évi szükséglet 24000 pengőt tett ki. Tehát az év második felére még 12000 pengő póthitelt szavaztak meg. A határozat időpontja 1928. július 26-a volt.56 Riasztó volt 1924-ben a tisztifőorvos jelentése az iskolai tanulók nehéz körülményeiről, a ruhátlanságról.57 A törvényhatósági bizottság pedig arra hívta fel a Patro- názs Egyesület figyelmét, hogy az utcán egyre szaporodnak a koldulásra beoktatott gyermekek, s ezekre fel kellene ügyelni.58 Lengyel Zoltán pedig arról is írt, hogy van koldusbíró, aki beosztja a helyeket, megakadályozza az illegitim konkurenciát és a vonatról, pénteki napokon rengeteg koldus száll le.59 Nem oldódott meg tehát a kolduskérdés sem, hanem ott lappangott továbbra is a súlyos szociális problémák között. Erre mutat az is, hogy a költségvetésben a szegénygondozók és a szegényházi alkalmazottak mellett, a koldusellenőrök díjazásával is ta50 HBMLIV.B. 1408/b, 380/39.1939. ápr. 22. HBML IV.B. 1408/b. K. 1079/1939.0. К. 1.1939. ápr. 15. 51 HBML XXI.502/a, 3399/1943. 350. kgy. sz. 52 Debrecen története... I. m. 91. o. 53 Debrecen iparának története... I. m. 158., 175., 183., 195. o. 54 Db. sz. kir. V. tb. közgy. jkv.-ei, 1920. 242/12, 655 — 1920. bkgy. 55 Db. sz. kir. V. tb. közgy. jkv.-ei, 1921. 630/29, 935 — IV. — 1921. bkgy. 56 Db. sz. kir. V. tb. közgy. jkv.-ei, 1928. 478/19, 279 — IV. — 1928. bkgy. 57 HBML IV.B.1406/b, 120/1924. 1924. jan. 5. 58 Db. sz. kir. V. tb. közgy. jkv.-ei, 1926. 253/11, 069.IV. — 1926. bkgy. 59 Lengyel Z.: A szegénykérdés... I. m. 59. o. 86
