A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)
Tanulmányok - Aranyi Imre: Testnevelés a Debreceni Református Kollégiumban (1842-1911)
A testmozgás feladatának a „növendékek testszervezetének fejlesztését, a jó testtartást és ügyes mozgás előmozdítását”44 tartották. Ezt a Magyarországon elterjedt, a dessaui és schnepfenthali filantrópiumokban gyökerező ún. német tornarendszer segítségével kívánták elérni. A tanórákon ez szabad, rend- és eszközgyakorlatok formájában valósult meg. A fokozatosságot szem előtt tartva a könnyebb elsőfokú gyakorlatoktól haladtak az összetettebb másod-, majd harmadfokú gyakorlatok felé. Magukban foglalták a felsőtest, a láb izmainak erősítését, s igyekeztek az „egész test ügyességét, erejét és széptartását” fejleszteni.45 Az órákon rendszeresen katonai rendgyakorlatokat is végeztek a „magyar királyi honvédség gyakorlati szabályzata alapján”.46 A tornászási rendgyakorlatok lényegében különböző kanyarodásokat, vonulásokat, meneteket tartalmaztak. Az órák elmaradhatatlan részét alkották a szabad- gyakorlatok, melyeket egyedül vagy a társakkal közösen végeztek. Ezek a gyakorlatok „egynegyed, ritkán félóráig is eltartottak”.47 Elméleti képzésben csak a tanítóképzősöket részesítették. Erre az utolsó évfolyamon került sor, amikor a tornaszerek használatától kezdve, a vezényszavakon át a bonctanig sok mindennel megismerkedtek.48 A testnevelés elteljedésével, kötelezővé válásával az anyagi gondok is alaposan megemelkedtek, melyet a Református Kollégiumnak kellett előteremteni.49 Ebben sokat segítettek a különböző adományok és alapítványok.50 1874-ben „a tornacsarnok felszerelési és fenntartási költségeinek fedezésére, minden tandíjköteles növendéktől külön-külön egy forint tandíjat kértek”.51 A tanári karban is űn. aláírási íveket adtak körbe, melyen a bővítésre és felszerelésre kértek adományokat.52 Az így befolyt összeget a Főiskola Tőkepénztára egészítette ki, hiszen jelentős munkálatokat kellett elvégezni. A kor szokásainak megfelelően egy nyári és egy téli helységet használtak a test44 TtREL I. 1. a. 28. 1880/116. 45 Az évkönyvek évente közlik a tananyagot, melyek az évtizedek alatt alig változtak. 1883/84-es tanévben a Tanítóképző 2. osztályában a következőket tanulták. „Összetettebb szabadgyakorlatok — sor- és rendgyak. —, kar- és mellerősítő gyak. a korláton, nyújtón, bakon, lovon, súlyzók emelése. A test ügyességét és szép tartását fejlesztő katonai mozdulatok, menetek, kanyarodások, kúszás, merészebb magas- és távolugrás, futás.” 46 1891/92. Főgimn. Értesítő. Tanulják a sorfelállást, igazodást, fedezést, fordulatokat, meneteket, rendekbe való fejlődést. 47 Schusching Henrik: A torna és a tanulók szellemi elfáradása. Tornaügy 1897. 3. old. 48 1883/84. Tanítók. Értesítő. 1884/85. Tanítók. Értesítő. Képzést kaptak: tornahelyiség sebészete — tornászathoz szükséges bonctan — tornaszerekről — tornaöltözékről — a gyak. testre gyakorolt hatásáról — a testnek különböző helyzete a tornázás alkalmával. 49 Az iskola gazdasági életével foglalkoznak pl. Nagy Sándor művei, Debrecen tört. megfelelő részei. 50 Sokan adományoztak a Testgyakorló Intézet javára. — 1852-ben 1000 Ft-os alapítvány TtREL I. 1. a. 21.1852/51. — Asszonyvásárról,Székelyhidáróluo.I. l.a.21.1852/100. —DebreceniTornaegylet. Uo. I. 1. a. 27. 1876/191. 51 TtREL I. 1. a. 27. 1874/106. Fizettek a tornaegylet tagjai is 50 kr. A tandíjat Örvényi Vilmos szedte össze a félév első hónapjában. 52 TtREL I. 1. a. 26.1862/28. „A nyári testgyakorlati hely megnagyobbítására, s a szükséglendő gépek beszerzése céljából, szuperintendens úr által elindított aláírási íveken eddig 200 osztrák forint gyűlt össze.” 60
