A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)
Tanulmányok - Aranyi Imre: Testnevelés a Debreceni Református Kollégiumban (1842-1911)
rezték képesítésüket.7 A megyében Tisza Lajos Bihar megyei főispánhelyettes szolgálatában állott Ballot Vilmos, aki testnevelésre oktatta a család gyermekeit. A Kollégium vezetősége megkérte „Tisza Lajos Öméltóságát, ... megengedni méltóztassék, hogy ifjaink közül ketten az ónagysága fiai tanítómesterüktől a testgyakorlatoknak gyermekekhez alkalmazható legelső elemeit megtanulhassák”8. A levélre 1842. június 29-én adtak választ, melyben örömmel teljesítették az iskola kérését s közölték, hogy a „küldeni szándékozott két ifjakat... a házhoz tartozónak tekintik”9. így utazott az őszi szünetben Gesztre, a Tisza családhoz Pál Lajos és Papp Károly, akik ott egy alapfokú képzésben részesültek. Visszatértük után 1843-ban láttak a munkához, igaz, egyelőre „csak a két elemi iskolában kezdték meg a tanítást”10 11. A lehetőségekhez mérten igyekeztek a szükséges „gimnasztikái gépket” is előteremteni.11 A szűkös anyagi helyzetben a testgyakorlat bevezetését, a Testgyakorlati Intézet fenntartását a módosabb családok adományokkal és alapítványokkal segítették. A sort a Tisza család „1000 pengőforintos tőkealapítványa”12 nyitotta meg 1842-ben. A kezdeti sikerek után elhatározták a testnevelés felsőbb osztályokba történő bevezetését. Ehhez azonban már az oktatók magasabb színvonalú képzése vált szükségessé. 1844-ben a püspök úr közbenjárását kérik, hogy a tanároknak a „Pesten leendő tanítása iránt rendelkezzék”13. Rendezzék az óraszámokat is, melyek mennyisége „csupán a testgyakorlási órával” növelhető úgy, hogy a „tanítás órái közé a testgyakorlat beszövettetik.”14 Akik az adott időpontokban nem tudtak részt venni a foglalkozásokon, vagy kedvet éreztek a vívás tanulásához, azok Prámer vívómesternél tanulhattak.15 A testnevelés-oktatás továbbfejlesztésében különösen számítottak a leendő tanítójelöltekre. Többször kifejtették, hogy szívesen látnák, ha a testgyakorlat elemeibe a „pedagó- gicum szeminárium növendékei is bevezettetnének, kik aztán a vidéki iskolákban ... tanítványaiknak legalább az elemi testmozgásokat megtaníthatnák”.16 A diákságot nem nagyon kellett biztatni, annak ellenére, hogy aki a „gimnasztikát járni akarta, an7 A német tornarendszer létrehozása Jahn, Eiselen, Spiess nevéhez fűződik. A rendszer a rend-, szabadás eszközgyakorlatokra épült. Az iskolai testnevelés, illetve a felnőttek tomázási lehetősége a német területeken sem volt felhőtlen, hiszen a porosz kormány 1820—1842 között tornazárlatot rendelt el, s csak 1842-ben rendelik el az iskolai testnevelés bevezetését. Részletesen pl. Kun László: Egyetemes testnevelés és sporttörténet. Bp. 1978. című műve. 8 TtREL I. 1. a. 17. 1842/26., 1842/143. 9 TtREL I. 1. a. 17. 1842/280. 10 TtREL I. 1. a. 17. 1842/280. 11 TtREL 1.1. a. 17.1842. Az eszközök kiválasztásánál, összeálh'tásánál Ballot Vilmos is segített, a Kollégium részéről pedig Szónyi Pál nevelőt bízták meg az ügyek intézésével. 12 TtREL I. 1. a. 17. 1842/280. Az alapítvány feltétele, hogy Ballot Vilmost 1844. május 1-tól (ekkor járt le a Tisza családnál a szerződése) az intézmény mint „főiskolai testgyakorlót” alkalmazza, vagy ha az egyezség nem jön létre, akkor Berlinből hozzanak szakembert. 1844-ben ezt módosítják, s semmi személyi feltételt nem támasztanak. TtREL I. 1. a. 18. 1844/322. 13 TtREL I. 1. a. 18. 1844/256. A Tudományos Választmány augusztus 2. gyűlés jegyzőkönyvének 4. pontja. 14 TtREL I. 1. a. 18. 1844/258. Tudományos Választmány aug. 2. gyűlés jegyzőkönyvének 7. pontja. 15 TtREL II. 1. d. 8. 1842/49. Az egyházkerület vezetői megengedték Prámer helybéli vívómesternek, hogy a „vívás tanulása ügyében intézett folyamodása kifüggesztésre kerüljön”, s a diákok 1842-től részt vehettek a foglalkozásokon. 16 TtREL I. 1. a. 18. 1845/323. 56
