A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)
Tanulmányok - Sipos Sándor: Polgárosodási folyamatok egy debreceni családban (1703-1867)
POLGÁROSODÁSI FOLYAMATOK EGY DEBRECENI CSALÁDBAN (1703-1867) Sípos Sándor I. Bevezetés Egy-egy korszakról alkotott képünket teljesebbé tehetjük az adott korban élók mindennapjainak, a kisebb közösségek életének megismerésével. Ebben nagy szerepet játszhat az egyes családok fejlődését feltáró kutatás. Történettudományunkban az ilyen jellegű kutatás eléggé a háttérbe szorult. A korábbiakban született ugyan Debrecenre nézve is néhány ilyen munka, de ezek elsődlegesen a város legjelentősebb személyeinek, családjainak életűtját dolgozták fel.1 Teljesebbé tehetjük a képet, ha a vizsgálatot szélesebb rétegekre terjesztjük ki. Jelen esetben ezt a vizsgálatot a névazonosság alapján a XVIII—XIX. században a városban élő valamennyi Sípos vezetéknevű személyre vonatkoztatva végeztük el. így egy viszonylag nagyobb létszámű közösséget kaptunk, melyben a rokoni kapcsolatok is fellelhetőek, ezáltal egyes jelenségeket folyamatában lehet vizsgálni. Ugyanakkor az egymás mellett élő családok elég széles társadalmi skálát ölelnek fel ahhoz, hogy modellként használva a város egészére vonatkoztatható következtetéseket vonhassunk le. A vizsgálatba bevont személyek között ugyanis a nincstelenektől a viszonylagos jómódúakig terjed a skála. Foglalkozásuk szerint is változatos a kép, találunk köztük koldust, bérest, szolgát, földművest, juhászt, szekerest, taligást, őriőst, napszámost, vargát, mészárost, gubacsapót, asztalost, szabót, szűcsöt, csizmadiát, kapadozót, kufárt, kupecet, sőregyűjtőt, írnokot, tanítót, papot, ügyvédet. A továbbiakban figyelmünket 2 fő területre fordítjuk. A demográfiai helyzet alakulását elsődlegesen az anyakönyvek alapján tekintjük át, a vagyoni és társadalmi helyzet alakulását pedig főként az adókönyvek adatai segítségével kísérjük végig. Természetesen mindkét esetben egyéb dokumentumok adataival pontosítjuk a képet. II. A demográfiai helyzet A demográfiai kutatás alapja az anyakönyv. Debrecenben a kereszteléseket és a házasságkötéseket 1703-tól, míg a halottakat 1718-tól vezették. Tanulmányunkban az 1867-es kiegyezésig terjedő időszak adataival dolgoztunk.1 2 Az anyakönyvek alap1 Ilyen pl. Horvay Róbert: Régi debreceni kereskedőcsalád. Az Auer család három nemzedéke. DKK 1939. — (Rickl) Bákay Antal: Simonffy Sámuel, a debreceni Nemes Kalmár Társaság kiváló tagja, debreceni főbíró élete, munkássága, családja és kora (1754—1821). Debrecen, 1936. — ZoltaiLajos: Domokos Márton debreceni főbíró és kora. DKK 1909. stb. 2 TtRELI. 99-a. 1—10. köt. Keresztelési és házassági anyakönyvek 1703—1808.—Uo. 1.99-a. 11—25. köt. Keresztelési anyakönyvek 1808—1869. — Uo. I. 99-a. 140—144. köt. Házassági anyakönyvek 1808—1867. — Uo. I. 99-a. 83—98. köt. Halotti anyakönyvek 1718—1870. 33
