A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)

Kronológia - Gazdag István: Debrecen város történeti kronológiája VI. 1850-1880

november 1. Révész Imre szerkesztésében megjelent a Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmezó c. lap.

Az egyháztanács az iskolák felügyeletét egy öttagú bizottságra bízta, amely 1877-től iskolaszékként működött.

Megkezdte működését a Debreczeni ipar- és kereskedelmi bank 240 000 forint értékű részvénnyel.

1870

január 11. A főiskolán Csiky Lajos 3. éves bölcsész megalakította a Főiskolai Gyorsíró Egyletet.

feburár 17. A népszámlálás debreceni eredménye: a lakosság száma 46565 fő. Ebből 23274 férfi és 22837 nő.

február 16., 18. Nagysikerű zongorahangversenyt adott Debrecenben Menter Zsófia a bajor kir. udvar zongoraművésze.

Közreműködtek: Blaháné és Fehér Ferenc színművészek.

február 28. Megkezdődött a Református Kollégium bontása. A kortárs megjegyzése: „...az avult falak maguk után vonják a sírba az avult tanrendszert is.”

május 5. Balogh Péter a tiszántúli egyházkerület szuperintendánsa ünnepélyesen elhelyezte a Református Kollégium új épületének alapkövét.

A Református Kollégium Olvasó Társasága alapító tagja lett a Kisfaludy Társaságnak, a Corvina Társaságnak. A hetvenes években a Történelmi Társulatnál és a Természettudományi Társulat könyvkiadó vállalatainál, a Magyar Tudományos Akadémia és a Petőfi Társaság könyvkiadó vállalatainál.

1871

augusztus 10—13. A tiszántúli református egyházkerület közgyűlése kezdeményezte Debrecen város tanácsánál, hogy a következő tanévben szervezzen reáliskolát. Az egyház helyiséget és erkölcsi támogatást ígért.

szeptember. Az Union Bank finanszírozásában megépült a Debrecen—Szatmár vasútvonal. 1872-re tovább bővült Máramarosszigetig, 1873-ra Munkácsig, illetve Ung- várig.

október 11. Ünnepélyesen felavatták az Izsó Miklós által készített Csokonai-szobrot.

Megjelent Szűcs István jogtanár műve, Debrecen történetének első monografikus feldolgozása: Debrecen város történelme I—III. k.

180