A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)
Függetlenségi nyilatkozat - A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata
épségének eldarabolását, Erdélynek, Horvátországnak, Slavoniának, Fiúménak és kerületének, Magyarországtóli elszakítását s az ország önálló státuséletének eltörlését, fegyveres erőszakkal megkísérteni, evégett idegen hatalom fegyveres erejét is a nemzet legyilkolására használni nem iszonyodott, saját kezeivel szaggatván szét úgy a pragmatica sanctiot, mint általában azon kapcsolatot, melly, két oldalú kötések alapján közötte s Magyarország között fennállott, ezen hitszegő Habsburgi s utóbb Habsburg— Lothringern ház Magyarország, a vele egyesült Erdély és hozzá tartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásból ezennel a nemzet nevében örökre kizára- tik, kirekesztetik, a magyar koronához tartozó minden czímek használatáról megfosz- tatik, s az ország területéről s minden polgári jogok élvezetéből számkivetettetik. A minthogy ezennel trónvesztettnek, kirekesztettnek és száműzöttnek a nemzet nevében nyilváníttaik. 3- or. Midőn a magyar nemzet elidegeníthetetlen természetes jogainál fogva az európai státuscsaládba önálló és független szabad státusként belép, egyszersmind kinyilatkoztatja: hogy azon népekkel, mellyek vele ezelőtt egy fejedelem alatt állottak békét, s jó szomszédságokat alapítani, s folytatni, és minden más nemzetekkel, barátságos kötésekkel szövetkezni elhatározott akarata. 4- szer. Az ország jövendő kormányrendszerét minden részleteiben a nemzet- gyűlés fogja megállapítani, addig pedig míg ez a fentebbi alapelvek nyomán megálla- pítatnék, az országot egész egyetemes kiterjedésében a nemzetgyűlés minden tagjainak egy ajkú felkiáltásával s közmegegyezésével kinevezett kormányzóelnök KOSSUTH LAJOS fogja a maga mellé veendő ministerekkel úgy saját magának, mint az általa nevezendő ministereknek személyes felelősségük s számadási kötelezettségök mellett kormányozni. És e határozatainkat adjuk tudtára a művelt világ minden népeinek, azon erős meggyőződéssel, hogy a magyar nemzetet, mint a független önálló nemzetek sorában egyik testvéröket, azon barátsággal és elismeréssel fogandják, melly barátságot és elismerést a magyar nemzet nekiek ezennel általunk felajánl. És adjuk tudtára Magyarország s a vele egyesült Erdély, és hozzátartozó minden részek és tartományok lakosainak azon kijelentéssel, hogy az említett egy és oszthatatlan magyar álladalom minden hatóságai, községei, városai, kerületei, megyéi és polgárai, szóval minden egyesek s testületek, s trónvesztett Habsburg s utóbb Habsburg—Lothringern ház iránti hűség s engedelmesség kötelességei alól teljesen és tökéletesen feloldva vannak, sőt attól a nemzet nevében eltiltatnak, s mind az, ki a nevezett házból netalán a királyi hatalom bitorlójául fellépni merészkedő egyént, tanácscsal, szóval, vagy tettel gyámolítaná, honárulási bűnt követ el. Melly határozatainknak életbe léptetését s közhírré tételét a magyar álladalom kormányának meghagyván, azt minden e végre szükséges törvényes hatósággal ezennel felruházzuk, s a rendeletéi és intézkedései iránti törvényes engedelmességre a nemzet nevében minden honpolgárt kötelezünk. Kelt Debreczenben, 1849-iki ápril. 19-ik napján tartatott nemzetgyűlésünkből. A magyar nemzet törvényesen egybegyűlt főrendéi s képviselői. B. Perényi Zsigmond a felsőház másodelnöke, Almássy Pál a képviselőház elnöke, Szacsvay Imre jegyző. Kiadva: Az 1848—49. évi népképviseleti országgyűlés. Bp. 1954. 721—733. old. 170
