A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)
Függetlenségi nyilatkozat - A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata
A MAGYAR NEMZET FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZATA* Mi, a magyar álladalmat törvényesen képviselő nemzetgyűlés, midőn jelen ünnepélyes nyilatkozatunk által Magyarországot elidegeníthetetlen természetes jogaiba visszahelyezve minden hozzátartozó részekkel és tartományokkal egyetemben, az önálló független Európai Státusok sorába igtatjuk, s a hitszegő Habsburg Lothringern házat Isten és világ előtt trónvesztettnek nyilatkoztatjuk: erkölcsi kötelességünknek ismerjük ezen elhatározásunk indokait nyilvánítani, miszerint tudva legyen az egész mívelt világ előtt, hogy e lépésre a halálig üldözött magyar nemzetet nem túlzott elbi- zakodás, s nem forradalmi viszketeg, hanem a türelem végső kimerültsége s az ön- fenntartás kénytelensége vezeté: Háromszáz esztendeje múlt, hogy a magyar nemzet, szabad választás által az osztrák házat, kétoldalú kötések alapján a királyi székbe emelé. És e három század nem egyéb mint a folytonos szenvedés három százada. Isten ez országot a jólét és boldogság minden elemivel megáldotta. Közel 6000 négyszegmérföldnyi területe sokszerű bőségben van elárasztva a felvirágzás forrásaival, tizenöt milliónyi népe, kebelében hordja az ifjú erőt s fogékonyságot, hogy Európa keletén békéjének mint hajdan őre volt, úgy jövendőben biztosítója legyen. Soha a dynastiának háládatosabb feladat nem jutott az isteni gondviseléstől, — mint jutott a Habsburg Lothringern háznak Magyarországon. Elég volt volna nem akadályoznia természetes kifejlődését, s most Magyarország a legvirágzóbb országok között állana. Elég volt volna irigyelnie a mérsékelt alkotmányos szabadságot, mellyet e nemzet egy ezredév viszontagságai között féltékenyen megőrizgetett, s királyai iránt a példátlan hűség kegyeletével azonosított: a Habsburg Lothringern ház a magyar nemzetben, trónusának rendíthetetlen támaszát még sok időig feltalálhatá. De ezen dynastia, melly egy uralkodót sem mutathat fel, ki népei szabadságában kereste volna erejét és dicsőségét, a magyar nemzet irányában firól fira a hitszegés po- liticáját követé, s vagy nyílt erőszakkal azon dolgozott, hogy az országot törvényes önállásától, s alkotmányos szabadságától megfosztva, a már előbb minden szabadságból kivetkóztetett császári tartományaival, egy közös szolgaságba összeolvassza; vagy ha e részben a nemzet törhetetlen vigyázata által magát gátolva érezte, minden igyekezetét oda fordítá, hogy Magyarország erejében elzsibbasztva, kifejlődésében feltartóztatva, a császári tartományoknak gyarmatul szolgáljon, miszerint azok Magyarország* Az 1848—49-es szabadságharc 150. évfordulójára Évkönyvünk XV. kötetében megjelent írásokkal emlékeztünk. Jelen kötetünkben közöljük a Függetlenségi Nyilatkozatot, amely Debrecenben kapott nyilvánosságot. 161