A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)

Műhely - Radics Kálmán: Források a második világháború áldozatairól

február 1-jéré jelentést kellett adni a város, nagyközség, körjegyzőség területén fekvő hősi (hadifogoly) temetők és sírok, valamint hősi emlékművek állapotáról és gondozásáról. A hajdúböszörményi temetőkben 1 tiszt és 67 közlegény teteme fekszik a jelentés3 szerint. Ugyanitt utalnak rá, hogy a 99/1942. kgy. határozat alapján a levéltárban, díszes kötésben, nyilvántartást vezetnek a háború befejezéséig a hősi halottakról. Egyébként az évi beszámolójelentéseket a thj. városok polgármestereinek közvetlenül a HM-hoz (22. Veszteségi osztály, Bp. V., Honvéd u. 28.) kellett felterjeszteni. A megyei városok az alispánnak, a nagyközségek és körjegyzőségek a járási főszolgabíró útján szintén az alispánnak terjesztették fel a jelentéseket. A hajdúböszörményi polgármester a Szövetséges Ellenőrző bizottságnak jelentette, hogy 1944 októberében 181 lakost szedtek össze és túszként deportáltak.4 A Hajdúböszörményből hadifogságba került és még vissza nem tért katonai és polgári személyekről készült névjegyzék 1945-ben, s ezt a 29 nevet tartalmazó listát a Magyar Külügyminisztériumnak küldték el.5 A megyei tanácsok kommunális osztályai, a városok kommunális csoportjai 1953-ban kaptak olyan feladatot, hogy gyűjtsék össze a két világháborúra vonatkozóan a sírok, temetők és emlékművek adatait.

A hadigondozás szervezetéről azért teszünk itt említést, mert közvetett módon a háborús áldozatok nevei így kigyűjthetók, illetve más névsorokkal összevethetők az azonosítás, ellenőrzés érdekében. Az 1933. évi VII. te. alapján a hadigondozottak igényjogosultságának elbírálására hadigondozó bizottságot kellett alakítani minden járásban és városban. Ezek a közigazgatási bizottságok albizottságaiként dolgoztak 1948. dec. 31-ig, ekkor feladatukat az elsőfokú hatóságok (községekben a járási főjegyző, megyei városokban a polgármester, törvényhatósági jogú városokban egy megbízott tisztviselő) vették át. Felső szinten a miniszterelnök felügyeletével Hadigondozó Hatóságot szerveztek 1944. január 1-jétól, amit a következő évben rendelettel meg is szüntettek. Ügykörét a Népjóléti Minisztérium vette át, amely hatáskörét az Országos Hadigondozó Hivatal útján gyakorolta. Ügyköréhez tartozott a hadigondozottak (ide értve a légitámadások polgári áldozatait is) ellátási ügyeinek irányítása, a nem hivatásós állományból származó hadirokkantoknak, hadiözvegyeknek és hadiárváknak, valamint a hősi halált halt katonák egyéb hátramaradottainak járadékellátásával és segélyezésével kapcsolatos ügyek. A Hadigondozó Hivatalt 1949-ben szüntették meg, a hadigondozással összefüggő feladatok legfelsőbb szinten ismét a Népjóléti Minisztériumhoz kerültek. Emh'tettük már, hogy először az adott település levéltári anyagát kell átnézni, amihez időbeli segítséget is adnak a jegyzetben közölt rendeletek. Községeknél vagy a köijegyzóség vagy a járási főjegyző és főszolgabíró iratai következnek ezután. Városoknál a polgármester közigazgatási, katonai és népszámlálási anyagát nézzük át. Szerencsés esetben külön nyilvántartást is találhatunk, mint Hajdúböszörmény és Hajdúnánás esetében. Mindkét város polgármesteri anyagában6 az első és a második világháború halottairól, eltűnt katonáiról van névjegyzék. Hajdúböszörményből internáltakról, túszokról és egyéb elhurcoltakról készült lista is került a levéltárba.7 A hadigondozási iratok értékéről fentebb már szóltunk, az egyes települé3 Hajdú Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltára (a továbbiakban: HBMLHb.) XII.2/ b, 2. 852/1945. sz.

4 HBMLHb. 6611/1945., ad 1309/1946. sz.

5 Uo. XXII.2/b, 17. 1309/1946. sz.

6 Uo. V. B. 74/h, 3. k. és V. B. 374/i, 2. k., 28. k., 29. k.

7 Uo. XXII. 2/b, 104. k.

147