A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)

Tanulmányok - Béres András: A hortobágyi csárda és jeles vendégei

nagyhortobágyi csárda.2 Jóval fiatalabb a balmazújvárosi határban a kishortobágyi csárda, de a hortobágyi úton található Látókép, más néven Látótelki és Kadarcsi vendégfogadó.3 Debrecen városi tanács jegyzőkönyvei gyakrabban korcsma, korcsmaház, vendégfogadó elnevezéseket használnak a csárda szó helyett.

A hortobágyi csárda építését két jelentős dolog is sürgette. I. Lipót császár megerősítette a város (Debrecen) XV. századi hortobágyi vámszedési jogát, s 1696—97 körül Diószegi Sámuel szenátort debreceni postamesterré nevezték ki, és a debre- cen—pesti postaút egyik lóváltó állomása a mátai hídfőnél kapott helyet.4 A hiteles feljegyzés így örökítette meg az eseményt: „A város számára ott korchoma árultassék; égett bort is visznek ki.” A mátai híd és postaállomás mellett állította fel Debrecen városa az első hortobágyi korcsmaházat és az oda kirendelt csapiárost a hídvám szedésével is megbízta. így a hivatalos feljegyzések szerint a hortobágyi csárda keletkezése pontosan 1699. június 1-re tehető.5

Az elvadult nagy pusztaságban életre kelő civilizációnak előőrse volt a hortobágyi csárda és mellette a postaállomás. Kezdetben igen szerény építmény. „Erigáltatott egy ház is, és alatta pince is, a borárulás hogy annál alkalmasabb lehessen. A bornak iccéje 12, égett boré 4 dénár (az akkori körülményekhez viszonyítva igen drága), pálinka is adatott a vámos kezébe árulásra.”6 Az utasok nem lépték keresztül küszöbét finnyás kívánságokkal. Az első csapiárost Vasvári Istvánnak nevezték. Tisztére hivatalos esküt tett. Fizetése a vámszedésért havonta 4 magyar forint, a csaplárságért minden cseber bor után a csuporra és gyertyára valóval együtt 12 dénárt, az égett bor és pálinka iccéjétől 2 dénárt kap, veszteségre minden cseber után egy meszelyt írhat be pénztári naplójába.7

Minden szükséges intézkedés ellenére az újonnan meginduló vendégfogadó s a vendéglátás megteremtette a maga gondját is. A tanácsi jegyzőkönyv tanúsága szerint 1699. július 12-én a Tanács elrendeli a hortobágyi postamester megbüntetését szeszesital jogtalan árusítása miatt. „Die 12July... Olyan panasz érkezett, hogy azHorto- bágyi Posta Mester szabadságunk sérelmére bort, s-égettbort áruitat, végeztetik azért, hogy mivel az inhibitio ellen cselekedett, vágassák ki az hordája feneke.” A határozatot, melyet bizonyára az első csárdabérlő feljelentése alapján a korábbi jogfolytonosság szerint szeszes italt árusító postamester ellen hozott a Tanács, végrehajtották, borát nem kis kárára kifolyatták.8

Az 1699-ben épített fogadó, azaz csárda egy emberöltő múltán szűknek bizonyult, erősen megkopott. Nem sokkal lehetett különb 1737-ben a megújulás és bővítés utáni náddal fedett téglaépület sem, hiszen kész kiadásban jelentkező összes költ2 Dr. Ecsedi István: Kirándulás Hortobágy pusztára. Debreceni kalauz. Debrecen, 1927. 93. o. Dr. Ecsedi István: A hortobágy puszta. Debrecen kalauz. Debrecen, 1929. 90—91. o.

3 Zoltai Lajos: A hortobágy puszta története. Kézirat. Debrecen, 1937. febr. 5. Déri Múzeum Adattára Történeti gyűjtemény: 187. sz. 77. o.

4 Vö. Dr. Mónus Ferenc: A hortobágyi posta. DKK. 1940. 158. old.

5 Zoltai Lajos: Mikor keletkeztek... i. m. 271-282. o. HBML IV.A.1011/a - 1699/523.

6 Zoltai L.: Mikor keletkeztek... i. m. 273. o. Égé« hor= borpárlat, konyak, icce= kb. 8 dl-es űrmérték, ilyen űrméretű borivó edény, meszely=kb. 3 dl-nyi űrmérték folyadék mérésére, cseber=egyfülű vödör alakú edény.

7 Egy névtelen naplója 1696—1700. Közli és ismerteti: Zo/teiLajos. DMÉ 1939—1940. (Szerk.: Sőre- gi János) Hivatkozás bibliográfia: 305—336. o.

8 HBML IV.A.1011/a — 1699/523. A Tanács (Debrecen) elrendeli a hortobágyi postamester megbüntetését szeszes ital jogtalan árulása miatt.

118