A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 16. 1989 (Debrecen, 1989)
Tanulmányok - Ujlaky Zoltán: A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara érdekvédelmi tevékenységének néhány kérdése 1934-1940
A DEBRECENI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA ÉRDEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE 1934-1940 Ujlaky Zoltán Az 1930-as évek közepén lassan lefutott a depresszió időszaka is és fokozatos élénkülés jellemezte a magyar gazdaságot. Legkorábban a könnyűipari ágazatok termelése érte el a válság előtti szintet, sőt már 1933-ra túlhaladta azt. A fokozott iparpártoló gazdaságpolitika, a külföldi behozatal visszaszorítása segítette elő ezt a fejlődést. A gyáripari termelés egészében 1935—1936-ra érte el az 1929. évi szintet. Bizonyos mértékű szerkezetátalakulás is bekövetkezett, mert a nehézipar aránya visszaesett. A válságból való kilábalást a fokozott állami beavatkozás segítette elő; támogatták az export növelését, s a megszerzett valutáért az ipar számára nélkülözhetetlen nyersanyagokat hoztak be. A magyar külkereskedelemben a 30-as évek végén Németország egyre jelentősebb szerepet játszott. A belkereskedelemben a vidéki üzlethálózat nagyrészt megmaradt a szakosítat- lan, kis boltok konglomerátumaként. Sok üzlet nem tartott segédet sem.1 Ha az ország keleti területét, a Tiszántúlt vesszük vizsgálat alá, a válságból való kilábalás még vontatottabb, elhúzódóbb volt. Az 1930-as évek közepén még nem nagyon látszanak a fellendülés jelei, ha a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara jegyzőkönyveit tanulmányozzuk. Éz minden bizonnyal annak a következménye, hogy itt az agrárválság, más tényezők mellett a sorozatos elemi csapások következtében jóval mélyebb és elhúzódóbb volt, mint az ország egészét tekintve. így a kisiparosok, kiskereskedők cikkeire vásárlóként jelentkező agrárnépesség pénztelensége fékezőleg hatott az emh'tett ágazatok talpraállásában is. Tulajdonképpen itt csak 1937 után lehet változásról beszélni, s az ekkor kezdődő lassú fellendülés a háborús konjunktúra kibontakozásával jelentős emelőerőt kapott. A fokozódó jobbratolódás, a zsidótörvények meghozatala komoly problémákat okozott a Tiszántúlon is, még akkor is, ha a Kamara, érthető módon, nem igen sietett a rendelkezéseket megvalósítani. Pl. a kamarai tagság változatlan maradt. E történelmi szakasz fő problémái nem mindig tükröződtek a Kamara jegyzőkönyveiben, másrészt a nagy kérdések mellett sok más, közvetlen helyi problémával is foglalkoztak. A Kamara testületi érdekvédelmi tevékenységének néhány kérdését vizsgálom a közgyűlési jegyzőkönyvek tárgyalásai alapján, mivel a közgyűlés az ön- kormányzatot képviselte. Ä döntési jog a közgyűlést illette meg, az elnökség csak a 1 1 Magyarország története. 1918—1945. Főszerkesztő Ránki György. Bp. 1976. 604—606., 683—685., 757. old. Magyarország a XX. században. Szerk.: Balogh Sándor. Bp. 1985. 210—213. old. 103
