A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)

1848-1849 - Mervó Zoltánné: Dokumentumok 1848/49

is küldethetnek. Általában a törvényhatósági működés s hatalom egy percig se lan­kadhat meg. 3. Városokban s népesbb helyeken a vagyonosbb osztályból olly ó'rsereg alkot­tathatnék mely már együtt tartása által a személy és vagyonbiztonságot fenttartani képes leend. Rendelet van téve, hogy a kincstári lerakott fegyverek elnöki felhívásra ideiglenesen kiadassanak. Apróbb helységekben a katonaság sikeresbben és czélsze- rűbben alkalmaztathatik. 4. Legfelsőbb helyen lépéseket tettem, hogy a mennyiben jelenlegben az ország­ban kevés katonaság van, több katonaság s jelesen csak magyar ezredek hozattasanak. 5. Minden esetbe mulaszthatlan kötelességébe teszem első alispán úrnak, hogy szükség esetében tüstént, de minden esetre minden három napban tudósítson a megye állapotáról e tekintetben, egyúttal első levelében arról is a hatóság kebelében miféle és mennyi katonaság fekszik. 6. Egyszersmind tudósításának párját a Királyi helytartó tanácshoz is küldje meg, mely sietős esetekben szinte fog rendelkezhetni. Óhajtandó, hogy az Európa szerte forrongás veszély nélkül múljék el fejünk fe­lől. A törvényhozás igyekszik elhárítani mindent mi anyagul szolgálhatna reá. Nem nézte, nem nézhette egyes osztályok érdekeit, mert a haza képe lebegett a szeme előtt: ezt kellett megmentenie. Miután a nemzet független felelős kormánnyal bír, miután alkalmasint sikerülend elhárítania, mindent mi a haza öszves lakosainak egy közös érdekbeni egyesülését gátolhatná, tellyes, tökéletes, századok óta epekedő szívvel óhajtott felvirágzására a nemzetnek, nem kell más mint béke, rend, bizodalom a népben egymás közt, és a kormány irányában, melynek becsületes törekvése leend azon érdekeket is megvigasztalni, mellyek most az idők súlyát tetemesen érezték. A helyzet e nagy fontosságánál és a trón magas érdekeinél fogva a közcsend s rend fenttartására nézve felelőssé teszem első alispán urat. A rend kérdése nem keve­sebb most, mint a szabadság kérdése is... * * * Hazafiúi örömmel üdvözli a megye közönsége a felolvasott körlevelet. Üdvözli azt, mint nyilatkozványát azon első felelős ministérium életének, melly nemcsak nyelvre, hanem alakra és irányra nézve is alkotmányosan magyar, az ország szívéből kormányozandja az országot. Üdvözli azt, mint hírnökét a törvényhozás azon nagy­szerű munkáinak, mellyek a természetben jelenleg mutatkozó tavaszt a nemzet életébe is átviendik és a hanyatlásnak indult jólétet kikeltendik. A megye közönsége... hódolattal hajlik meg ismét a trón zsámolya előtt, mely- lyet rövid időn mindenünnen alkotmányos intézmények fognak környezni... lel­kesülve érzi magát a megye közönsége azon bizodalom által is, mellyet az országosan egybegyűlt Karok és Rendek a körlevélhez zárt nyilatkozatuk szerint, részint a fen­séges nádornak, mint teljes hatalmú királyi helytartónak, részint gróf Batthyány Lajosnak, mint miniszter elnöknek személyeik iránt összhangzólag kifejeztek... De a törvényhozó tanács, s különösen a követek házafelé is bizodalmason emeli szemeit a megye közönsége... Más idők jönnek majd. A nemesség és birtokosság tulajdon kiváltságait és tulaj­don érdekei kívánta a haza oltárára áldozatul rakni. És felvilágosodott nemeslelkű- sége egy kormányrendszer merevségén szenvedett hajótörést. Másolat. — HBML. IV. A. 1/a. 182. — No 299., 306. 79

Next

/
Thumbnails
Contents