A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)

1848-1849 - Bényei Miklós: Könyves Tóth Mihály pályája 1849-ig

. .PAPI HIVATÁSÁT A KOR IGÉNYEIHEZ MÉLTÓAN FELFOGVA...”

Könyves Tóth Mihály pályája 1849-ig Bényei Miklós

Szabadságharcunk egyik sajátos, kellően még nem értékelt — részleteiben fel sem tárt — jelensége, hogy számos protestáns és katolikus pap nemcsak prédikációiban támogatta a polgári átalakulás és a nemzeti szabadság, önállóság ügyét, hanem a nemzetőrség és a honvédség mellett tábori lelkészként közvetlenül is részt vett a fegyveres harcokban; jó néhányan az önkényuralom fogságát is elszenvedték, illetve száműzetésben élték le életük hátralévő részét vagy jelentékeny hányadát.1 Csak a kiterjedtebb, mélyebb történeti vizsgálódás adhatna megbízható választ arra a kérdésre, hogy miért vállalták ezek a lelkészek a forradalom, a szabadságharc szolgálatát, a meghurcoltatás kockázatát. Ezúttal csupán egyikőjük pályáját vesszük szemügyre, annak reményében, hogy adalékokat nyerhetünk az iménti kérdés megfejtéséhez. Önéletrajza, egyházi beszédei, cikkei és egyéb források alapján megpróbáljuk felvázolni, nyomon követni, hogyan jutott el Könyves Tóth Mihály, korának jeles és közkedvelt debreceni református prédikátora a polgárosodás igenléséig, hogyan vált a nemzeti gondolat önfeláldozó propagátorává, miként tett szert arra a hírnévre, hogy az irodalomtörténet Petőfi Sándor barátjaként, a történetírás pedig Kossuth Lajos papjaként emlegesse?

Könyves Tóth Mihály 1809. november 30-án született Debrecenben.1 2 Polgáriasodon nemesi család sarja. Mindkét nagyapja, apja neves könyvkötő mester volt, az előnév azonban nem innen származik. Egyik őse Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem titkára volt, aki 1607-ben „pro meritis literariis” (azaz „tudományos érdemeinél fogva”) kapta armális levelében a „Könyves” melléknevet; leszármazottját I. Lipót magyar király 1697-ben erősítette meg a nemességben.3 A debreceni család tagjai nem viselték az előnevet, mert foglalkozásukra emlékeztetett. Könyves Tóth Mihály apja

1 A szerény mennyiségű irodalom egyik frissebb keletű terméke: Nagy Tibor:Magyar protestáns igehirdetés az 1848—49-es szabadságharcban.=Theologiai Szemle, 1972. 5—6. sz. 168—172. old.

2 Életrajzi adatainak legmegbízhatóbb forrása: Könyves Tóth Mihály debreceni lelkipásztor önéletrajza. Közli: Magyar Bertalan.=Vasárnap, 1935. dec. 23. 410—412., dec. 29. 420—421., 1936. jan. 5. 3—4., jan. 12. 10. old. (a továbbiakban: Önéletrajz). Ebből részleteket tett közzé Békés István: A Könyves Tóth család familiáris könyvéből. I. rész.=Alföld, 1977. 8. sz. 72—74. old. — Áttekintő életrajza: —á —r (Szász Károly): Könyves Tóth Mihály.=Vasárnapi Újság, 1871. dec. 17. 631—632. old., Könyves Tóth Mihály. = Debreczen, 1895. febr. 4. 3. old.; újabban Nyakas László: Könyves Tóth Mihály, Debrecen Kapisztránja. = Honismeret, 1988. 2. sz. 51—55. old. — A továbbiakban csak akkor hivatkozunk az életrajzi adatok forrásaira, ha azok az önéletrajzból hiányoznak.

3 Könyves Tóth Kálmán: A Könyves Tóth név.=Debreczen, 1895. febr. 7. 2. old. Itt a megerősítés éveként 1694 szerepel, Szendrey István viszont az eredeti oklevél alapján 1697-et ír: Debrecen, a mezőváros.=Debrecen története 1693-ig. Db. 1984. 633. old.

45