A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)

1848-1849 - Balogh István: A polgári jogegyenlőség kérdései Debrecenben (1843-1849)

követtek. A párizsi és bécsi forradalmi események nélkül, a városok belső berendezését átalakító törvény a korábbihoz hasonlóan bevégzetlen és a polgárok szélesebb körének képviseleti joga is a régi állapotban maradt volna. A követi utasítást 1847. november 7-én foglalták írásba. Azt elfogadták, hogy a későbbiekben az országgyűlési követeket képviseleti úton válasszák. De a polgároknak — akik választójoggal lesznek felruházva — csak az egy év óta városban lakóházzal bíró lakosokat volt hajlandó elfogadni. Ezeket kikötés nélkül. Engedményt csak annyiban tett, hogy a ház és egyéb ingatlan nélkülieket az adófizetés arányában részesítette volna a polgári jogokban. A cenzus mértéke a főrendek által 1843/44-beli javasolt skála lett volna. Ez Debrecenben, mint 20 000 lakoson felüli nagyvárosban:

100—1500 forint értékű ingatlan,

400 forinton felüli évi kereset az iparosok és kereskedők esetében.

A reformerek az országgyűlési tárgyalások során választójogot javasoltak az ingatlan nélküli gyár- és kézműiparosok, valamint a kereskedők, továbbá az értelmiségi foglalkozásúak részére is — ekkor még vitatott mértékű cenzus mellett.

A város követeinek jelentése nyomán a helyi utasításszerkesztők némileg enyhítettek az anyautasítás merevségén, de ahhoz ragaszkodtak, hogy az ingatlantulajdonosok cenzus nélkül is polgárjogban részesülhessenek.

A tervezet szerinti alacsony cenzus mellett 2313 lakos kapna szavazati jogot, viszont háztulajdonos csak 816 van. A nagy többséget kitevő, ingatlan nélküli kézmű- iparos, kereskedő, értelmiségi polgárjogának érvényesítéséhez hatévi helyben lakást és legalább évi 400 forintnyi tiszta jövedelmet kívántak megállapítani.25

A választás módja tekintetében még konzervatívabbnak mutatkoztak.26 A választás közvetett vagy közvetlen módja már az előző országgyűlésen is éles ellentétek okozója volt. Debrecenben akkor is, most is csak a polgároknak kívánták megadni a közvetlen választás lehetőségét. Abba még csak belementek volna, hogy az ország- gyűlési követeket a polgárok — akik census szerinti száma nem lehet túl nagy — közvetlenül válasszák, de a városi tisztségekre csak közvetett módon lehetett volna választani. A liberális nemesi többség azonban a közvetlen választás módját fogadta el, mind az első, mind a második esetben.27

A közteherviselés tárgyalása során a polgárjog kiszélesítésével a reformerek felvetették a polgári haszonvételekben való részesítés gondolatát is. Ezeket ugyanis ugyanolyan feudális eredetűeknek mondották, mint a nemesi előjogokat.

Ezek a haszonvételek (polgári szabad bormérés, tűzifa-kompetencia, béres föld és kaszáló váltás, ingyen legeltetés) eddig Debrecenben az aránylag kevés számú

25 Uo. IV. A. 1011/r. 14. cs. 1847. nov. 7. 1848. jan. 8.

26 A háztulajdonosok birtokuk értékére tekintet nélkül lehessenek választópolgárok; az ingatlan vagyonnal bíróknak előnye legyen más foglalkozási kategóriák felett. „Átlagában pedig, hogy csak ezek birtokosai teszik a városok és így a polgárosodásra főképességgel bíró lakosait, mert ezek birtokhoz kötve, bármely veszély fenyegesse a társaságot, azt bennök az ős, vagy verejtékkel szerzett tűzhelyet védeni mindenkor kész tagjait találandja fel; mikor ellenben az ilyen birtokhoz nem köttetett b.) és c.) osztályzatú, bár feles ingó javak tulajdonosai önkényelmekhez képpest változtathatván lakásaikat, általuk a társaság annyira biztosítva nem áll.” — A szatmári béke óta közel másfél évszázad óta háborítatlanul élő cívis társadalomban a XVII. századvég és a kuruc felkelés reflexei éltek tovább. — Két héttel később a kézművesek polgárjoggal való felruházást két segéd alkalmazásától és három évi helyben lakástól tették függővé. Uo. IV. A. 1011/r. 14. cs. 1847. dec. 27., 1848. jan. 19.

27 „Ha az egyenes választás az országgyűlési követekre is kiterjesztendő lesz, akkor a polgári képességnek föflebb emelését még jogosítottabban követelhesse.” „Hogy a választás általánosan direct legyen, a választási qualificatiók pedig legyenek: a tulajdonosi jogú házbirtok minden census nélkül; a többiekre jogú házbirtok minden census nélkül; a többiekre pedig az adófizetés, vagy főrendek általi (magasabb) értékű census.” Uo. IV. A. 1011/r. 1847. dec. 27., 1848. jan. 19., 26., febr. 20.

37