A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)
1848-1849 - Surányi Béla: Egy reformkori szőlősgazda: Görög Demeter
A szölőlajstrom területi és szám szerinti megoszlásban: I. Étkezési és tárolásra alkalmas fajták: 1. hazai: 59 db 2. bécsi piacon árusított: 13 db 3. spanyol: 21 db 4. francia: 78 db 5. német: 27 db 6. olasz: 93 db 7. dalmáciai: 24 db 8. görög: 10 db II. Borszőlőfélék A) válogatott bornak való szőlőfajták: fehérbort adó fajták: 18 db vörösbort adó fajták: 139 db. Az összeállítás csak a magyar, az erdélyi és a horvát területre szorítkozik. B) Az északi szélesség 48° fölött lévő — főleg német — szőlővidék fajtái: 7 db. III. Hazai borvidékek, azok borféleségei: Egyrészt szó esik a termesztett szőlőfajtákról, másrészt a különféle borokról. A nevezetes szőlőkultúrával rendelkező helységek, szőlőhegyek ABC rendben sorakoznak, amely közül jó néhány csak egy-egy település közvetlen környékére összpontosul. A fölsorolás magába foglalja a borok minősítését is. A XIX. század első harmadában 67 db nevezetesebb szőlőtermő vidékről tud Görög Demeter a magyar korona területén. A mű címéből kiderül, hogy a szerző a fajták begyűjtésére, leírására egy évtizedet fordított. A közel ötszáz szőlőféle számbavételére nincs lehetőség, csak azokat vesz- szük szemügyre, melyeket többé-kevésbé azonosítani tudunk. Görög Demeter könyve egyúttal nyelvészeti kincses bánya is, mivel a tájnyelv gazdagságába is engedi bepillantani az olvasót. A fogyasztásra való szőlőfajták Jószerével minden szőlőféle fogyasztható, de ildomos különbséget tenni a csemegeszőlők és a borszőlők között. Már a nemesítés is annak idején külön választotta e két nagy csoportot. De pl. a borszőlők közé tartozó kadarka — jóllehet érésidőben eltarthatósága korlátozott — mint csemegeszőlő, vagy amint Görög Demeter mondja:19 20 „asztalra és tartani való”. A bakatort20 Székelyhídról szerezte be. Sokan olasz eredetűnek tartják,21 az Érmellékről került beljebb az ország területére. A filoxéra előtt közkedveltségnek örvendett, amit jelez elnevezésének gazdagsága :22 23 veres bákor, turin piros, túli piros, bagator stb. A dinkák23 szintén régi eredetűek. A korai leírá19 Görög (1829): 3. old. 20 Uo. 21 CsepregiPál—Zitái János: Szőlőfajtáink. Bp., 1973. 3. kiad. 152—153. old. 22 Görög (1829): 3—4. old. 23 Hegedűs Ábel—Kozma Pál—Németh Márton: A szőlő. Bp., 1966. 21. old. Lásd még: Csepregi— P. Zilai i. m. 141—143. old. 20
