A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)
Bibliográfia - Bényei Miklós: Hajdú-Bihar megye helytörténeti irodalma 1987
Szűcs Ernő: Kollégiumi Kántus. = Népművelés, 1987. 12. sz. Mell.: 13—15. p. [A kórus történetéről.] (Taar Ferenc): A Gyógyfürdő 60 éves története. (Szerk. Angyal László. Fotó: Vencsellei István.) [Kiad. a Gyógyfürdő Vállalat.] Hajdúszoboszló, 1987. 65. p. [Borítócím: Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő, 1927—1987.] (Takács Béla): Debrecen, Református Kollégium. 3. kiad. Bp„ 1986. (1987.) 16 p /Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 108./ (Takács Béla): Debrecen, Református Nagytemplom. 7. kiad. Bp., 1986. (1987.) 16 p. /Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 18./ Tarsoly László: Körösszakái földrajzi nevei. = BMÉ IV—V. Berettyóújfalu, 1986. (1987.) 273—280. p. Vajdics Zoltán: Százéves a Debreceni Dohánygyár. = Dohányipar, 1987. 4. sz. 121—123. p. Varga Júlia: Kincstári Dohány abáldó Debrecenben. = Dohányipar, 1987. 4. sz. 152— 160. p. [Dohánybeváltó, 1786—1893.] Zsupos Zoltán: Esztár néprajza. (Kiad. a Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszék.) Db., 1987. 139 p. 8 t. /Folklór és etnográfia 30./ * * * Gazdag István: Szűcs Ernő: Bemutatjuk (épületek, intézmények, együttesek Debrecenben). [Ism.] = Debreceni Szemle, 1987. 2. sz. 159— 161. p. Gellér Ferencné: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyvének 13. kötetéről. [Ism.] = Debreceni Szemle, 1987. 2. sz. 152—158. p. SurányiBéla: Egy szakma önmagáról. Nyomdatörténeti és nyomdászéletmód-kutatási tanulmányok. [Ism.] = Alföld, 1987. 2. sz. 95—■ 96. p. Surányi Béla: Hetey Sándor György: Debrecen város törzsménesének története 1944-ig. [Ism.] = Agrártörténeti Szemle, 1986. 1—2. sz. 342—344. p. Szamosújvári Sándor: Másíts László: Szülőföldünk, a Tiszántúl I. [Ism.] = Honismeret, 1987. 2. sz. 71 p. Valuch Tibor: Széljegyzetek egy falumonográfia ürügyén. (Báránd története és néprajza.) [Ism.] = Alföld, 1987. 4. sz. 91—92. p. ŐSKOR Bárányó Géza: Az Ördög-árok. = Békési Élet, 1987. 2. sz. 139—163. p. Kalicz Nándor—Raczky Pál: Ásatások Berettyó- újfalu-Herpály neolitikus és bronzkori teli- településén 1977—1982 között. I. Újkőkor (neolitikum). = BMÉ IV—V. Berettyóújfalu, 1986. (1987.) 63—127. p. Máthé Márta. Sz.: Ásatások Berettyóújfalu- Herpály neolitikus és bronzkori tell-települé; sén 1977—1982 között. II. Bronzkor. = BMÉ IV—V. Berettyóújfalu, 1986. (1987.) 129— 149. p. Skorvij, S. A.: (Az ártándi szkíta páncél.) = Sovetskaja Arkheologija, 1985. 3. 250—251. p. FEUDALIZMUS KORA Acs Zoltán: Jobbágy vándorlás Szabolcs megyéből a XVIII. század első felében. = Agrártörténeti Szemle, 1985. 3—4. sz. 588—604. p. [Biharba, Debrecenbe, hajdúvárásokba is.] Bajkó Mátyás: A debreceni kollégium tanulmányi anyaga és a hajdúvárosok partikuláris iskolái, 1770—1807 között. = A Ráday Gyűj- temány évkönyve IV—V. 1984—1985. Bp., 1986. 39—50. p. Cennerné Wilhelmb Gabriella: Zsáka vára. = BMÉ IV—V. Berettyóújfalu, 1986. (1987.) 173—179. p. Debrecen város magistrátusának jegyzőkönyvei 1567/1568. Az eredeti, latin nyelvű szöveget Komoróczy György ... olvasata alapján sajtó alá rend. P. Szalay Emőke. Szerk. Rácz István. (Kiad. a Megyei Levéltár.) Db., 1986. (1987.) 98. p. ÍA Hajdú-Bihar megyei Levéltár forráskiadványai 15./ Debrecen város magistrátusának jegyzőkönyvei 1568/1859. Az eredeti, latin nyelvű szöveget Komoróczy György olvasata alapján ford, és sajtó alá rend. P. Szalay Emőke. Szerk. Rácz István. (Kiad. a Megyei Levéltár.) (Db., 1987.) 110 p. /A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár forráskiadványai 16./ Fekete Csaba: Ат. első hazai konfirmációs ágen- da kiadásai és szerzői. = Magyar Könyvszemle, 1986. 2—3. sz. 219—220. p. [Debrecen, 1751.] Juhász-Nagy Pál: Múlt — jelen — jövő. Scientia Amabilis. A Debreceni Műhely szellemének, a város 625. évében — igaz hódolattal. = Természet Világa, 1987. 5. sz. 163—168. p. [A debreceni botanikáról.] Kormos László: Kerekes Ferenc tanulmánya a debreceni Református Kollégium gazdasági ügyvitelének 1742—1841. éveiről. = DMÉ 1985. Db., 1986. (1987.) 135—163. p. [Szövegközlés.] Kürti Katalin, Sz.: Perdöntő festmény. = Múzsák, 1987. 3. sz. 3—4. p. [Debrecen, Arany Egyszarvú patika — XVIII. sz.] 193
