A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)
1848-1849 - Surányi Béla: Egy reformkori szőlősgazda: Görög Demeter
Ha egy mezőgazdasági ágazat fejlődését vizsgáljuk, elsőként érdemes figyelmünket a növénykultúra fajtáira irányítani. Már ez is fényt vet az ágazat iránt megnyilvánuló érdeklődésre, ennek minden vetületével együtt. Annyi bizonyos, hogy amikor még a fajták beszerzése dominál egy-egy növényfele termesztésében, többnyire nem lehet kétségünk afelől, csak az első lépések megtételére került sor. Ez viszont számos előnnyel jár, hiszen egy külföldi fajta behozatalával, meghonosításával gyökeret ereszthet termesztéskultúrája is. Az új fajták megismertetése, szakszerű leírásuk az illető terület művelőinek feladata. Különösen nehéz vállalkozás ez a szőlő esetében, mivel a fajták garmadája áll a termesztők rendelkezésére. A szakemberek — főleg még а XIX. század első felében — elegendő ismeret hiányában visszariadtak a tudományos rendszerezésétől. Sok azonos, de elnevezésében elütő szőlőfajta élt a köztudatban. Az egyes fajták megismerésére kiváló alkalmat nyújtott a fajtagyűjtemények megteremtése. Ennek első hazai nyoma a keszthelyi Georgikonhoz vezet, ahol a Cserszegi-dűlőben telepítettek e célra szőlőt, megelőzve Görög Demeter hasonló, de külföldi, grinzingi gyűjteményét. Görög Demeter ősei Erdélyből származtak, de ő maga már a Hajdúság szülötte, jóllehet, életének jó része a császárvároshoz, Bécshez kötődik.7 Élete, munkássága iránt jelenleg megnyilvánuló érdeklődés egy ampelográfiai* művének köszönhető, amely 1829-ben jelent meg.8 Amint említettük, a szőlőfajták bősége, az elnevezések körüli zavar, hátráltatta már akkoriban is, borvidékeink tudományos föltárását. Az első hazai — cserszegi — fajtagyűjtemény alkalmat nyújtott összehasonlító vizsgálatok elvégzésére, amiről számot ad a korabeli szakember, Angyalffy Mátyás.9 E gyűjteményből Görög Demeter is gazdagította grinzingi szőlőtelepének választékát.10 Halála után gyűjteménye az osztrák Burger kezébe került, akitől Mayerffy Ferenc vásárolta meg Ferihegyen és a Sas-hegyen létesített szőlőiskolája számára. Tőle Schams Ferenc vette bérbe 1834-ben, országos jelentőségűvé fejlesztve.11 Görög Demeter korabeli levelei alapján, a korszerű gazdálkodásért fáradozó ember képe rajzolódik ki.12 Munkássága már azért is figyelmet érdemel, hogy egyáltalán vállalkozott erre a feladatra; amit tett, elsősorban hazájáért tette. Az más kérdés, hogy a szőlészetet csak műkedvelő módon űzte, s e munkájával az ampelográfiát — a szó tudományos értelmében — nem gazdagította, de megismertette az utókort а XIX. század első harmadának magyar szőlőkultúrájával. Művének megjelenése azon időszakra esett, amikor a francia és német fajtáktól várták a hazai szőlészet föllendülését, * szőlőfajták rendszerezésével leírásával foglalkozó tudomány 7 Életútját a még föllelhető források alapján: Molnár József: Görög Demeter (1760—1833). Debrecen, 1975. 107. old., lásd még: V. S.: V. Ferdinánd magyar nevelője. Vasárnapi Újság, 1894. 41. évf. 3. sz. 38—39. old. 8 Azon sokféle szőlőfajoknak lajstroma amellyeket egy érdemes hazánkfia Európának majd minden nevezetesebb szőlőhegyeiről s kertjeiből meghozatott és a Grintzingi szőleiben, Bétshez egy órányira, a Cecius hegynek (Kahlenberg) meleg oldalán, 1819, s a következő esztendőkben elültetett. Bécs, 1829. 110. old. A szerző nem tünteti föl a nevét. Munkája napjainkban már könyvészeti ritkaság, s csak a Kertészeti Egyetem könyvtára rendelkezik belőle egy példánnyal. Molnár József tanulmányából kitűnik, hogy kismonográfiája eme fejezetének megírásakor csak másodlagos forrásokat használt. Görög Demeter munkája a későbbiekben: Görög D. (1829), Molnár Józsefé: Molnár J. (1975). 9 Csorna Zsigmondi A szőlészeti és borászati technológia fejlődése a Dunántúlon. Bp., 1987. Kand. ért. tézisei, 8. old. 10. Uo. 11 Uo. 12 Molnár J.: i. m. 46—49. old. 13 Csorna Zs.: i. m. 9. old. 18
