A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)
Tanulmányok - Gazdag István: Két forradalom új forrás tükrében
ták meg: a munkástanács . .hivatva lesz úgy a »nemzeti tanács«, valamint a köz- igazgatás minden szervét, legfőbbképpen az élelmezési ill. közellátási tanács működését a legmesszebbmenőleg ellenőrizni, és a tapasztalt mulasztásokat ill. foganatosítandó rendzsabályokat figyelembe ill. javaslatba hozni. A munkástanács kötelessége lesz a tanácsot a rend és béke megszilárdításában elősegíteni... ”4 A választmány a Munkástanácsba a pártvezetőség első embereit: Szabó Antal elnököt, Zsadányi Antal alelnököt, Rubinstein Samu jegyzőt és Szabó Gábor pénztárnokot; a választmányból: Heimann Mátyást és Fazekas Gábort delegálta. Ezeken túl iparosokat, földműveseket és munkásokat. A választmány úgy döntött, hogy a nemzetőrség is delegál még 5—10 tagot a Munkástanácsba. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Munkástanács magját a pártvezetőség köré szervezett radikális csoport jelentette. November 15-én a pártszervezet a munkástanácsba további 18 párttagot küldött be. Ezzel egy időben viszont 3 tagot „.. .mivel kötelességüket egyáltalán nem teljesítették ...” kizárták a testületből. A korábbi határozat, amely szerint a nemzetőrségből 5—10 tagot kell a Munkástanácsba delegálni, nem valósult meg — így a Munkástanács teljes egészében a szociáldemokraták sorából került ki, létszáma 30 főre emelkedett. Katonatanács Hajdú megye több helységében a forradalom továbbvitelében érdekeltek jogot formáltak a közügyekbe való beavatkozásra és fórumot is teremtettek e törekvésük megvalósítására. „Voltak pl. olyan helységek (Egyek, Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény), ahol a katonatanácsok juttatták kifejezésre a nép érdekeit a nemzeti tanácsokkal szemben... ”5 A jegyzőkönyv november 11-i bejegyzése alapján módosítani kell a fenti megállapítást, a választmány, „mivelhogy önálló szervvel bíró katonatanács létesítését a jelen körülmények mellett, és mivel itt helyben semmi különálló katonai szerv nem működik, egyelőre szükségesnek nem tart”. * * * A jegyzőkönyv alapján nyomon követhető a hajdúsági kisváros politikai-társadalmi élete. A legtöbbet érintett téma a párt belső élete és a párt viszonya a társadalomhoz. A központi pártszervek utasításai mellett a fővárosi és a debreceni pártszervezetek irányították, segítették a hajdúböszörményi szociáldemokratákat. Pártszervezet—pártirányítás Hajdúböszörményben a Munkástanács a szociáldemokrata pártszervezet integráns részeként, kibővített pártvezetőségként működött. A pártirányítás átalakításának első lépéseként megszüntették a jegyzői funkciót és helyette titkári tisztséget hoztak létre. A szociáldemokrata választmány november 15-én nagyjelentőségű indítványt terjesztett elő: „Indítványozza, hogy a munkástanácsot, tekintettel a párt növekedésé4 Fehér András a korábbi források birtokában egysíkúan ábrázolta a Nemzeti Tanács, a Szociáldemokrata Párt és a Munkástanács kapcsolatát. „A Szociáldemokrata Párt politikája meglehetős kettősséget mutatott. Magát a polgári érdekeket képviselő Nemzeti Tanács oltalma alá helyezte és azt támogatni igyekezett.” A város politikai élete, 221. old. 5 Fehér András: A forradalmak útján, i. m. 90. old. 139
