A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)
1848-1849 - Varga Gábor: Tanítóképzés a debreceni kollégiumban (1825-1848)
olvastatni. Először két betűből álló szótagokat kell gyakoroltatni, méghozzá úgy, hogy elöl a magánhangzó legyen, később fordítva. Zákány József neveléstudományi és szakmódszertani előadásai szemléletesek, gyakorlati példákkal illusztráltak voltak, ami megkönnyítette tanulhatóságukat. c) Zákány József nemcsak hirdette, hogy a pedagógusi pályán fontos a sokoldalúság, hanem maga is jó példát mutatott e téren is a leendő nevelőtársainak. Nem szűkült be érdeklődése a neveléstudományi tárgyakra, hanem e mellett foglalkozott a francia nyelv tanításával is. A francia tanítását tankönyvével is segítette, amely 1828-ban jelent meg Debrecenben. Nemcsak kiválóan hegedült, de fellendítette az előző évszázadban Maróthi György által alapított Kántus életét. A kortárs, Szűcs István írta róla: „Az összes ifjúságnál szerfelett kedvet ébresztett a zene és ének tanulására. Sajátos jelenet volt látni, miként nyűglődött a szegényebb tanuló is szüléin, hogy egyik fuvolát, másik hegedűt szerezhessen, mintha mindenki Polyhymia zászlója alá szegődött volna, fu- volázott, zenélt és dúdolta a most először hallott s betanult ízléses darabokat.”27 Zákány kezdeményezésére állandó énektermet létesítettek a kollégiumban. Az ő érdeme volt az „Éneklő Ifjak Cassájának” megalapítása, valamint az Énekkar Szabályainak megalkotása is. Az énekkar tevékenységét nagyban segítette az 1846-ban Szotyori Nagy Károly- lyal közösen megjelentetett „Énekhangzatos könyv”-e. A felsoroltak mellett vallástani műveket is írt. Az elemi iskolás gyermekek számára készített vallástana sikerességét mutatja, hogy 11 kiadást ért meg. (Még halála után 38 évvel is megjelent és tanulták!) Egyháztörténeti tankönyve is ötször jelent meg. A gyermekek gondolkodásának fejlesztése érdekében a tanítók számára „Kis gyermekek észvallása” címmel segédkönyvet adott ki 1847-ben. Zákány József emlékét halála után (1857) nemcsak népszerű szak- és tankönyvei, de alapítványa is fenntartotta. 100 Ft-os alapítványát a kollégiumi ének- és zenekultúra ápolása érdekében tette. A lélektan oktatása a reformkori debreceni kollégiumban Mint fentebb láthattuk, a tanítói pályára lépők elvégezték a kollégiumban az akadémiai tagozat három bölcsészeti évét és a teológiai éveket is. Tanulmányaik között a filozófia résztárgyaként szerepelt a lélektudomány. A lélektudomány előadója ugyancsak híres, jó képzettségű professzor volt, Eresei Dániel. 1781-ben Mezőtúron született, 1793-tól a debreceni kollégiumban tanult, majd Göttingában tökéletesítette tudását. Bölcsészdoktori fokozatát 1805-ben ugyancsak Göttingában szerezte, ezután választották meg a debreceni filozófiai tanszékre. Székfoglalójának címe: „A filozófia története Kant óta.” 1831-ben a Tudomás nyos Akadémia levelező-, majd a következő évben rendes tagjává választották. Mint filozófust a racionális empirizmus híveként tartják nyilván. Ő a magyar statisztika tudományának megalapozója.28 Fontosabb művei a következők: A lélek munkái tudománya, Debrecen, 1813; Statisztika, 1814; Ontológia, metafizika és erkölcsfilozófia, 1817; A filozófia históriája, 1825. 27 Szűcs István: Debrecen szab. kir. város története. Debrecen, 1871. III. kötet 971. old. 28 Szinnyei József: Magyar írók Életrajza. Bp. 1913. XIV. k. 1376. old. 13
