A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Debrecen város szociálpolitikájának kérdéséhez 1867-1914

legyenek.81 A megnyitás határidejéül 1895. november 1-jét tűzték ki és négytagú szegényügyi bizottság volt az új intézmény felügyelője. Ezeket a törvényhatósági közgyűlés választotta. Márk Endre, Yáczi János, Könyves Tóth Kálmán és dr. Balkányi Miklós voltak a bizottság tagjai.82 A tervezett időpontban meg is nyílt a városi szegényház, amely 166 szegény befogadására volt alkalmas.83 Megalakult 1896-ban az ún. „szegényházi bizottság”. Tagjai Vecsey Imre elnök, Boczkó Sámuel főkapitány, Szabó József városi főszámvevő és dr. Balkányi Miklós bizottsági tagok voltak.84 A városi tanács támogatását a szegények is tapasztalhatták, hiszen 1897-ben, február 12-én 69 forint 64 krajcárt osztottak ki közöttük.85 A szegényház 1899. évről szóló jelentése már megállapíthatta, hogy „a város közönsége és a város szegényei részéről szomorúan tapasztalt közöny és idegenkedés megszűnt”. Az intézményben rend és fegyelem uralkodik.86 A szegényügyi bizottság már 1904-ben kérelmet nyújt be a városi tanácshoz a városi szegényház kibővítéséről. Szó van itt arról is, hogy a szegényház férfi osztálya 60 személyre van ugyan berendezve, de mégis 70—80 férfi veszi igénybe. így a törvény- hatósági bizottság elhatározta, hogy a városi szegényházat 38 000 korona költség keretén belül a bemutatott terv és költségvetés figyelembe vétele mellett kibővíttetik.87 A városi szegényház irataiban találunk adatokat arra, hogy 160 szegény évi élelmezése 23 360 koronába kerül.88 Számolni kell a költségek emelkedésével természetesen. A szegényügyi bizottság 1907-ben javasolta a szegényházban ápoltak ápolási díjának emelését 80 fillérről 1 koronára. A közgyűlés el is fogadta a bizottság javaslatát.89 Ezekben az években a személyenkénti évi ellátás 218 koronába, a napi ellátás pedig 59,7 fillérbe került egy feljegyzés szerint.90 A későbbi években is voltak nehézségek. Ezt mutatja, hogy a városi szegényügyi bizottság 1914-ben javaslatot terjesztett elő a városi szegényház ruhanemű szükségletének beszerzését illetően.91

Debrecenben az 1910-es évekre kialakultak egy modernebb várospolitika feltételei. Jelentőssé vált az az értelmiségi réteg, amely modern liberális várospolitikai érdeke - két képviselt.92 Több szociális feladat mellett előtérbe került a fiatalkorúak részére felállítandó menhely ügye.93 Komoly kérdés volt a munkanélküliség is. 1912-ben a városi rendőrséget bízták meg, hogy élelmiszerek kiosztásával és népkonyha segély nyújtásával enyhítsék a munkanélküliség súlyos következményeit.94 Létrejött a Debreceni Népiroda Egylet intézménye is, amely tanáccsal, útbaigazítással, közbenjárással kívánta támogatni a szegényeket. Ez az intézmény 1911-ben segélyt kért, s a törvényhatósági közgyűlés 600 korona támogatást állapított meg részére.95 Ezekben az években egyre mélyebb szociális problémák keletkeztek, amelyek az első világháború kitörésével csak fokozódtak. Következésképpen a város vezetősége egyre nehezebb feladatokkal került szembe a szociális kérdések megoldásánál.

81 LengyelZ.: A szegénykérdés... i. m. 43., 44. old.

82 HBML. IV. B. 1403/a. 148/8954 — 1895. bkgy. 1895. szept. 27—28.

83 HBML. IV. B. 1406/a. Eb. i. 2126/1898., VIII. 803/a. 1. cs. 257/1905. sz. h.

84 HBML. VIII. 803/a. 1. cs. 28/1896. sz. h.

85 Uo. 27/1897. sz. h.

86 Uo. 5/1900. sz. h.

87 HBML. IV. B. 1403/a. 80/4457. 1904. márc. 28.

88 HBML. VIII. 803/a. 1. cs. 169/1907. sz. h.

89 A Város. 1907. szept. 28.

90 HBML. IV. B. 1406/a. Ein. i. 722/1905.

91 HBML. IV. B. 1406/a. Ein. i. 991/1914.

92 Irinyi Károly: A debreceni cívis gondolkodása és mentalitása a századfordulón. Alföld. 1986. 12. sz. 55. old.

93 HBML. IV. B. 1403/a. 4/2247—1914. bkgy. 1914. jún. 29.

94 LengyelZ.: A debreceni szociálpolitika... i. m. 4. old.

95 HBML. IV. B. 1403/a. 355/15354—1911. bkgy. 1911. okt. 18.

134