A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)

Tanulmányok - Rácz István: A mezőgazdasági munkaerő Debrecenben a rendi korszak végén

6. Minden cselédnek, akár férjfi akár fejér személy légyen, a gazda és gazdasz- szony írásba adja ki a meg szegődött conventióját és arra a bériből ki vett summát vagy ruhát mind annyiszor írja fel, ellenben, hogy a gazda vagy gazdasszony is a meg fogadott cselédje eránt teljes bátorságba lehessen, tartozik minden cseléd maga ruháit, ládáját vagy egész jószágát a gazdájánál és gazdasszonyánál tartani.

7. Ha valakinek szolgálatba állott cselédjét a szolgálattól el idegenítené, vagy nagyobb bér kívánására késztetné, vagy a szolgálatba való állásról rágalmazás képpen le szóllaná, vagy ha a mai bé állott cseléd, ismét máshoz bé állana, az Úr Fő Bíró Úrnál bejelentetvén, pénz vagy testbeli büntetéssel a fellyebb kitett vagy a környül- állásokhoz képest keményebben is fog büntettetni. Úgy szinte

1 8-or. Azok is, a kik a be állott cselédnek az el szökésre alkalmatosságot szolgáltatnának vagy azoknak akár magoknak akár jószágaiknak helyt adnának és lappang- tatnák, azon kívül, hogy az elébbeni gazdájától el szökött cseléd által okozott kárt és költséget megtéríteni tartoznak, ugyan azon büntetés alá is vettetnek.

9. -er. Senkinek cselédtől a Gazdája híre nélkül semmit is meg venni, annyival inkább a csapiároknak italért által venni szabad nem lészen, külömben a ki ez ellen vét, mint orr gazda a kár meg térítésén kívül fog büntetődni.

10. -er. Ha az esztendőre szegődött cseléd esztendőnél a gazdájánál vagy gazdasszonyánál tovább maradni nem akarna, tartozik abbeli szándékát az esztendő ki telése előtt egy hónappal ki jelenteni, hasonlóképpen a Gazda is, ha a cselédjét tovább meg tartani nem akarná, azt az esztendő előtt egy hónappal a cselédnek értésére adni, különben ha egyik sem mond fel a másiknak, úgy fog folytatódni, mintha a tseléd tovább is kívánna szolgálattyában meg maradni s abban meg maradni tartozzon is. Hogy pedig azon vissza élések és gazdák s gazdasszonyok szer felett el hatalmazott terhelte- tést meggátolhassanak, melyeket a gazdák és gazdasszonyok a férjfi és fejér személy cselédek által mind nélkül kívánt bérek eránt szenvedni kénteleníttetnek: a mostani szűk pénz idejéhez is a jelen való környül állásokhoz képpest a cseléd bérek határoz^ tatnak.

a) Az első rendű lcotsisnak, a ki t.i. minden mezei és gazdaságot illető munkákat magától véghez viszen és 6. 7 vagy 8 ló mellett szolgál, esztendei bére lesz 60 Wft 2 pár csizma, 2 pár fejér ruha.

b) a 2 rendű kotsisnak, a ki t.i. mindent a gazda vezérlése után cselekszik és 6 ló mellett szolgál 45 Wft, 2 pár csizma, 2 pár fejér ruha.

c) a 3-ik rendű kotsisnak, a ki 4 s 5 ló mellett szolgál a gazdája mellett 30 Wft, 2 pár csizma, 2 pár fejér ruha.

d) a 4.-ik rendű kis kotsisnak 15 Wft, egy guba, vagy neki való bunda, 2 pár csizma, 2 pár fejér ruha.

e) az első rendű béresnek, a ki 6 ökör mellett szolgál, azonban a szekér s járom körül meg kívántató faragáshoz is ért 50 Wft, 2 ápr csizma, 2 pár fejér ruha.

f) a 2.-k rendű béresnek 35 f., 2 pár csizma, 2 pár fejér ruha.

g) Az l.-ső rendű vagy is sütő, főző mosó szolgálónak, vagy az ollyan szakátsné- nak, a ki a főzés körül mindent magától végezhet és reá lehet bízni 50 Wft., 2 pár csizma.

h) A 2. rendű főző szolgálónak, a ki a gazdasszonya vezérlése után főz 30 Wft, 2 pár csizma.

i) a harmadik rendű vagy tsupán sütő, mosogató, tehénfejő, vagy úgy nevezett konyha szolgálónak 25 Wft, 2 pár csizma.

k) A 4.-k rendű szolgálónak vagy pesztrának 15 Wft, 2 pár csizma.

Observatív: Az ollyan cselédek, a kik ezen rendelésekbe meg határozott bér meny- nyiségéhez képpest ruhába alkusznak ugyan, de a ruhájokat kész pénzül kivánnák ki

123