A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)
Tanulmányok - Rácz István: A mezőgazdasági munkaerő Debrecenben a rendi korszak végén
mekeiket szolgálatba állítsák, különben arra kénszeríttetni fognak büntetés alatt is.”12 Nagy gondot fordítottak a cívisek a rendtartásokban arra is, hogy a városon belül útját állják a munkaerő-csábításnak. Kemény büntetéssel kívánták sújtani az olyan gazdákat, akik rábeszéléssel vagy magasabb bér ígéretével más cselédjét magukhoz édesgetik. A munkaerővel való gazdálkodás központi elvei közé tartozott a cselédfogadás idejének és időtartamának a rendezése is. Szokássá vált, hogy a cselédeket egy, mégpedig naptári esztendőre fogadták fel, férfiakat és fejérnépeket egyaránt. Pásztorokat, majorosokat és kívülről érkezett cselédeket az év más időpontjában is alkalmazhattak. A cselédek a városban éltek, a gazda közvetlen környezetében. Mivel őket egész évre alkalmazták, munkaerejüket a polgár gazdaságának valamennyi ágazatában hasznosították, a tanyai szántókon éppen úgy, mint a szőlőskertekben. A szántást, vetést végezték és a lehetőségekhez képest a betakarítás munkájából is kivették a részüket. Fizetésüket a városi vezetés egységesen határozta meg, nem képezhette tehát egyéni egyezkedés tárgyát. Külön kategóriába sorolta a férfiakat és nőket, s a munkavégzésnek megfelelően még ezeket is differenciálta. A 2. sz. táblázaton a cselédbérezésnek 1823-ból egy teljes limitációját tanulmányozhatjuk.13 Szövegét a Függelékben egészében közöljük. Cselédbérek 1823-ban 2. sz. táblázat Cseléd besorolása Feladata Bére Pénzben Természetben (Wft) Elsőrendű kocsis Önállóan dolgozik 6—8 ló a keze alatt 60 2 pár csizma 2 pár fehérnemű Másodrendű kocsis Gazda irányítja 6 ló a keze alatt 45 2 pár csizma 2 pár fehérnemű Harmadrendű kocsis Gazda irányítja 4—5 ló a keze alatt 30 2 pár csizma 2 pár fehérnemű Kiskocsis 15 egy guba vagy bunda, 2 pár csizma, 2 pár fehérnemű Elsőrendű béres 6 ökör mellett járomfaragáshoz ért 50 2 pár csizma 2 pár fehérruha Másodrendű béres 35 2 pár csizma 2 pár fehérnemű Szakácsnő önállóan főz 50 2 pár csizma Főzőszolgáló gazdasszony irányítja 30 2 pár csizma Tehénfejő vagy konyhai szolgáló Negyedrendű szolgáló 25 2 pár csizma vagy peszra — 15 2 pár csizma A fenti táblázathoz aligha szükséges bővebb magyarázatot fűzni. Annyit azért állapítsunk meg, hogy a cselédek konvencióját, valamennyi esetben pénzben és természetben határozták meg. Ez azonban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a ruha árát is készpénzbe számítsák át. A lényeges az volt, hogy értékben nem múlhatta felül a természetbeni juttatást. A táblázatból az is jól leolvasható, hogy a férfi cselédeket 12 IV. A. 101 l/a/167. old. 13 Uo. 114
