A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 15. 1988 (Debrecen, 1988)

Kronológia - Gazdag István: Debrecen város történeti kronológiája V. 1848-1849

június elején. Kisebb méretű kolerajárvány pusztított a városban.

június 1. Sárosi Gyula a Kollégiumban nyilvános felolvasó ülésen mutatta be „Ponyvára került Arany Trombita” c. elbeszélő költeményét.

június 3. Kossuth Lajos búcsúlevele Debrecen város lakosságához. A kormányzó; elnök 2000 pengőforintot adományozott jótékonysági intézmények céljaira.

A kormány megkezdte költözését Budapestre. Görgey Artúr, Batthyány Kázmér, Kossuth családja és a hadügyminisztérium eltávozott Debrecenből.

június 4. Kossuth Lajos több vezető kíséretében elutazott Debrecenből.

június 5. A királyi koronát elvitték Debrecenből.

június 6. Debrecen város képviselőtestületének közgyűlése jegyzőkönyvben örökítette meg Kossuth Lajos búcsúlevelét.

június 13. Csuka Mihály százados, debreceni térparancsnok visszaállította a kapuőrséget, amelyet a kormány távozása után visszavontak.

június 21. Befejeződött az újoncok sorozása Debrecenben. 210 főt írtak össze.

június 25. Paskievics, a magyarországi orosz csapatok főparancsnoka utasította Cseodajev tábornokot, a IV. hadtest parancsnokát, hogy Debrecent július 3-ig foglalja el.

június 29. Megérkezett az első hivatalos értesülés a cári csapatok felvonulásáról. A kitört fejetlenségben sokan elmenekültek a városból.

A városi közgyűlés határozatot hozott, hogy Debrecen védelméről vagy feladásáról a lakosság véleménye alapján dönt.

június 30. Népítélet áldozata lett a debreceni utcákon három fogoly osztrák katonatiszt, több megsebesült. A nemzetőrségnek a foglyok védelmére tett kísérletei sikertelenek voltak. A tömeggel való összecsapás során Rádl József nemzetőr, vasárus élet- veszélyes sebet kapott.

Kossuth Lajos elrendelte a nagyváradi és a debreceni fegyvergyárak Aradra történő áttelepítését.

július 1. A városi tanács kihirdette a népfelkelésről szóló kormányhatározatot, végrehajtását azonban nem tartotta időszerűnek.

július 2. Cseodajev hadteste — mintegy 30—35 000 katona — Debrecen alá vonult. Paskievics cári főparancsnok kiáltványban szólította fel a várost a megadásra. A közgyűlés mivel nem volt katonai erő amely megvédhette volna Debrecent — fejet hajtott a cári hadsereg előtt, megnyitotta a város kapuit.

106