A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)
Tanulmányok - Virágh László: Kötelező beszolgáltatás Hajdú-Biharban 1950 és 1956 között
mánytól, amelyet aztán kötelező tervek formájában lebontottak a községekre. A kenyérgabona mellett más terményekre, a takarmánygabonákra, a kukoricára is kiterjesztették a kötelező szerződéskötést. Ezt is figyelembe véve a fentebbi táblázat részesedést mutató adatai 1955-ben és 1956-ban is elérik, sőt a kenyérgabona esetén meghaladják az előző évek adatait. Mindez azt mutatja, hogy a kormányzat és így a megyei végrehajtó apparátus nem tudott elszakadni a felvásárlás beszolgáltatás, vagy ahhoz hasonló formában történő megszervezésének szemléletétől. Az állat és állati termékek begyűjtésében viszont, ha lassan is, de új szemlélet kezdett kialakulni. Előtérbe kerültek az állami felvásárlás más módjai, mint pl. a szerződéses felvásárlás, amelyet gazdaságossági megfontolások indokoltak. Ezt a folyamatot a megyei hatóságok élénken támogatták, ha időnként kísérletet is tettek a szerződéses viszony kötelezővé tételére, elsősorban az állatbeszolgáltatás legkritikusabb területén, a vágósertésbeadásnál.42 A többéves begyűjtési rendszer működésének három éve alatt a megyében csupán 1955-ben érték el, ill. közelítették meg az előírt tervek teljesítését.43 1954-ben pl. a termelőszövetkezetek jelentős része, az egyéni gazdáknak pedig 20%-a nem tudott eleget tenni kenyérgabona-beadási kötelezettségének az ismételten alacsony, az 1952- esnél is kisebb termésátlagok következtében.44 1955 elején több mint hatezer hátralékos termelőt tartottak nyilván, amikor ismét szigorítani kezdték a beadás elmulasztásának megítélését.45 Márciusban a megyei tanács elnöke „jobboldali elhajlásnak és súlyos opportunizmusnak” minősítette, hogy a hátralékosok nagy száma ellenére még egyetlen büntetőeljárás sem indult.46 Ezt néhány tanácselnök és a megyei Begyűjtési Hivatal vezetőjének leváltása követte. Az ismét keményedő hatósági eljárások során 1955-ben négyezer sertésbeadással tartozó gazdaságban tartottak helyszíni behajtást.47 1956 elején újra tömeges hatósági beidézésekre került sor az ismét kulákoknak nevezett nagyobb gazdák beszolgáltatásának ellenőrzésére. Mivel a felszólítások eredménytelennek bizonyultak, 150 gazda ellen kezdeményeztek büntetőeljárást a helyi hatóságok. Közülük többet börtönbüntetésre ítéltek.48 Az 1953 utáni begyűjtési versenyek során 1955-ben ismét az élcsoportban találhatjuk Hajdú-Bihart, sőt a megyei apparátus egyes kezdeményezései országos visszhangot váltottak ki, mint pl. az, amikor debreceni vállalatokat jelöltek ki egy-egy falu „patronálására”, a beszolgáltatás teljesítésének propagálására és egyéb politikai munkákra.49 42 HBML XXIII. 1/a. 1954. február 23. és XXIV. 621/b 2149/1956. 43 HBML XXIV. 621/b. Kiértékelési könyv. 44 HBML XXIII. 1/a. 1954. szeptember 7. Az egyéni gazdaságok termésátlaga búzából 6,3 q/kat. hold, rozsból 4,7 q/kat. hold volt. Viszont volt olyan járás, ahol csupán 5,0 q/kat. hold, ill. 3,2 q/kat. hold átlagtermést mértek. Hajdú-Bihar megye fontosabb statisztikai adatai. 1954. i. m. 102. old. 45 HBML XXIII. 2. 1955. március 8. 46 Uo. 47 HBML XXIV. 621/b. Kiértékelési könyv. 48 HBML XXIII. 2. 1956. május 23. 49 Begyűjtési Értesítő 1955. szeptember 10., október 1. és 28. 144
