A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adalékok a munkásművelődés előzményeihez és kezdeteihez Debrecenben a dualizmus első szakaszában (1867-1890)
Nemcsak a nyomdászok szociális jellegű szervezetéről tudunk akkortájt Debrecenben. A városban a XIX. század elejétől minden céh hozzájárult az ún. Meszena- féle alapítványból létrehozott ispotály fenntartásához, ahol az arra rászoruló iparos legényeket ingyen orvosi ellátásban részesítette.20 A szakegyletek és a művelődés kérdése Már a munkásmozgalom kezdeti időszakában megfogalmazódott egy művelődési program a fontos gazdasági és szociális kérdések mellett. Debrecen város társadalmában is jelen volt egy művelődési igény, mely a helyi sajtó hasábjain is tükröződött. Több helybeli polgár 1866-ban olvasóegyletek létrehozásán fáradozott.21 Nem sokkal ezután Érsek Lajos kereskedősegéd ugyancsak a „Hortobágy” újságban egy szerény „olvasó kör” felállítására tett javaslatot a kereskedősegédek számára, ahol a „szellemi ösztönzés, a mívelődés és társalgás előmozdítása” lenne a cél. Megjegyezte még azt is, hogy ha kereskedői kórodát fenn tudnak tartani, akkor dalárda szervezésére is van lehetőség.22 Az olvasóegyletek létrehozására, a közmíveltség támogatására egy másik lapban is történt hivatkozás. Utaltak is a „Hortobágy” ilyen tárgyú előző felhívására.23 Egy következő cikk a többször emlegetett felolvasások hiányát panaszolta.24 Pesszimista írás jelent meg a népművelés helyzetéről is. Azon kesergett a szerző, hogy 31 évvel ezelőtt 272-vel volt több az elemi tanulók száma Debrecenben, mint jelenleg.25 Az alakuló szakegyletek a politikai és szociális kérdések mellett már súlyt helyeznek a művelődési feladatokra is. Az elsők között szerveződik 1868-ban a Kereskedő Ifjak Önképző Egylete, 1872-ben a nyomdászok megalakítják a Beteg- és Utas- segélyző Egyletet és ettől függetlenül még ugyanebben az évben a Debreceni Nyomdászok Önképző Egyletét. Egy hónap múlva kiszélesedik az egylet tevékenysége és az eredménye az lesz, hogy a következő év, 1873. január 12-én létrejön debreceni központtal a Keletmagyarországi Könyvnyomdászok Önképző Egylete. 1876-ban a Debreceni Pincérek Betegápoló és Segélyező Egylete alakul meg, 1879-ben pedig a Debreceni Iparos Ifjúság Önképző és Betegsegélyező Egylete is megkezdi működését. 1876 különösen fontos dátum ezek között azért is, mert a városban az Általános Munkás Betegsegélyező Pénztár is megkezdi szervezkedését. Politikailag a szervezet lassalleánus színezetű, a burzsoáziával való megalkuvás álláspontját követi. 1878-ban a budapesti munkáskongresszuson képviselőjük, Kovács József is részt vesz, hazatérve azonban meghallgatja őt a rendőrség is. A szervezetnek 1877-ben hatvan tagja volt, 1883-ban már 135, 1887-ben pedig 432. A segélyezési szervezkedés kiterjedtségét más adat is mutatja. A tagság számbeli növekedéséről tanúskodik az is, hogy 1884 és 20 Debrecen története II. i. m. 326. old. 21 Hortobágy. 1866. ápr. 15. 22 Uo. 1866. máj. 27. 23 Debrecen — Nagyváradi Értesítő 1866. ápr. 29. 24 Hortobágy. 1866. okt. 28. 25 Uo. 1867. jan. 6. 88
