A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adalékok a munkásművelődés előzményeihez és kezdeteihez Debrecenben a dualizmus első szakaszában (1867-1890)
ADALÉKOK A MUNKÁSMŰVELŐDÉS ELŐZMÉNYEIHEZ ÉS KEZDETEIHEZ DEBRECENBEN A DUALIZMUS ELSŐ SZAKASZÁBAN (1867—1890) Major Zoltán László Bevezetés Születtek már országos vonatkozású tanulmányok és összefoglalók a munkásművelődésről és munkáskultúráról,1 ezekben azonban nem vagy csak alig esett szó Debrecenről. A munkásművelődés történetének kutatásáról még a hatvanas évek végén Kabos Ernő írt egy tanulmányt, de csak a kutatási szempontokat fogalmazta meg.2 Kevés szó esett témánkról a Debrecen és a jelenlegi Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának történetét tárgyaló munkákban is.3 A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményeinek 13. száma foglalkozott az iskolán kívüli népművelés témakörével 1867—1919 között és ebben már korszakunkra vonatkozó adatok is találhatók.4 Egy kimondottan ilyen tartalmú előadásokat tartalmazó kiadvány is megjelent.5 Noha a munkásmozgalom történetét már összefoglalta a megyei helytörténetírás, a dualizmus kora — melybe tárgyunk is tartozik — meglehetősen elhanyagolt. Méltán írta Vörös Károly, hogy „... a dualizmuskori fejezetek majd minden helytörténeti mű viszonylag legsommásabban elintézett részei közé tartoznak; néhány fő tényezőre, elsősorban a gazdasági fejlődés eredményeire utaló számszerű adatok regisztrálásával, de mélyebb elemzések nélkül.”6 A szakirodalom az agrárjellegű Debrecen mérsékelt ütemű fejlődésének okai között tartja számon a kereskedelmi útvonalak kedvezőtlen eltolódását, a piacok és az ipari nyersanyagok kitermelő helyének távolságát, a fejletlenebb vidéket, mint adott gazdasági hátteret, valamint az állattenyésztés helyzetéből adódó problémákat.7 Népesedési adatok a város lakosságának megduplázódását mutatják, emellett 1 Szilágyi János: Munkásmozgalom és kultúra 1867—1945. A magyar munkásmozgalom kulturális tevékenységének válogatott dokumentumai. Bp. 1979. Felkai László: A munkásság művelődési törekvései a dualizmus korában. Bp. 1980. Műveltség — Művészet — Munkásmozgalom. (Szerk.: Vass Henrik—Sipos Levente.) Bp. 1982.1—II. 2 Kabos Ernő: Gondolatok a munkásművelődés történetének kutatásáról. Párttörténeti Közlemények. 1969. 4. sz. 3 A debreceni munkásmozgalom története a munkásmozgalmi szervezkedés kezdetétől a Tanács- köztársaság leveréséig. (Szerk.: Varga Zoltán) Db., 1956. Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. (Szerk.: Tokody Gyula) Db., 1970. 4 „Ha majd a szellem napvilága...” Az iskolán kívüli népművelés Hajdú-Bihar megyében 1867— 1919. HBMLK 13. sz. (Szerk.: Gazdag István) Db., 1979. 5 Munkásművelődés hajdan és ma. Források és adatok Hajdú-Bihar megye művelődéstörténetéhez. 2. (Szerk.: Bényei Miklós) Db., 1980. 6 Vörös Károly: Hajdú-Bihar megye újabb helytörténetírása. HBMLÉ. II. (Szerk.: Gazdag István) Db., 1975. 7 Debrecen iparának története. (Szerk.: Ránki György) Db., 1976. 8. old. 85
