A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)

Tanulmányok - Surányi Béla: Gazdasági könyvészet Debrecenben a XIX. század végéig

A Dohánytermesztési Kísérleti Állomás110 — mint ismeretes — európai hírnevet vívott ki magának. Már megszületése eló'tt közel három évtizeddel Mandis János — az aradi dohánybeváltó kerület főfelügyelője — Molnár György110 111 országgyűlési képviselő, Debrecen törvényhatósági bizottságának tagja, valamint Beliczey István — Békés megyei földbirtokos — európai körútra indult a dohányügy tanulmányozására112 . .földmívelési, gyáripari, nemzetgazdászati és financziális oldalaira tekintettel...” Elsősorban a német viszonyok iránt érdeklődtek. Mandis János, a dohánymonopólium eltörlésére tett javaslattal nem értett egyet, amiért a miniszter nem hozta nyil- nosságra jelentésüket. A két szerző Debrecenben talált kiadót 1869-ben.

Összeállításunkban szemlélődésünk a természettudományos kultúrának csak egy oldalhajtására terjedt ki, bár ez az oldalhajtás koránt sem jelöl alárendeltséget. Hiszen a nemzetfenntartó népi kultúra hordozója. Benne föllelhetők azok a gyökerek, amelyek segítenek bennünket múltunk, örökségünk megismerésében. A XIX. század határkő a népi kultúrában is, megindul azon az úton, amely kontúrjainak elmosódásához vezet. Ez visszatükröződik a gazdasági könyvészetben is. Az írott szó révén elveszti egyéni arculatát, egységessé válik. Ezt csak a néprajz tudta, illetve tudja — egyre nehezebben — rögzíteni.

Rövid írásunkban a meglévő bibliográfiákra, könyvészeti összefoglalókra hagyatkoztunk. Kimaradtak olyan művek, amelyek jószerével csak leírásokból ismertek. Bizonyára előbukkannak még eddig ismeretlenek is. Mellőztük a tárgykörbe szorosan nem tartozó tudományágakat (botanika, zoológia stb.) — bár kapcsolatuk a mezőgazdasággal szoros —, amelyek közül egynémelyt Debrecen „erősségei”-ként tart számon a hazai tudománytörténet.113

A Survey of Books Published in Debrecen on Economics until the End of the 19th Century

Béla Surányi

Book publishing in Debrecen, a stronghold of Hungarian Protestantims, has played an important role in the cultural history of the nation. Its printing press, established by Gál Huszár, contributed to the enrichment of the Hungarian language mainly through the publication of books on religious subjects. Subsequently, however, especially after the end of the 18th century, an increasing number of books on other subjects were brought out. Thus, several prominent scientists, primarily botanists and zoologists, found a publisher in Debrecen. The spectrum of published books, however, also included works that offered surveys of narrower scientific or scholarly fields, reinforcing thereby the educational background of everyday practice. In this way, after Debrecen had become one of the centres of professional training, there was also a considerable increase in the number of books on economics.

This brief survey of book publishing on economics is all the more justified by the fact that the 19th century was the time when agriculture, in the modern sense, began to acquire increasing prominence in Debrecen’s economic life. The thematic spectrum of published works is relatively broad. Several of the authors, either Debreceners or Some living elsewhere in the country, were people of national reputation. Our bibliographical survey focuses on works by the most influential authors owing to their life and work, were associated with the city of Debrecen. The compilation is meant to give evidence that book publishing in Debrecen on matters economic was an important contribution to the city’s traditionally rich cultural history and, not a negligible element of studious inquiry serving man.

110 Lásd: 55. jzet.

111 Szinnyei(IX. köt.): 188—189. old.

112 Beliczey István—Molnár György: Jelentés a dohányügy tanulmányozása végett, tekintettel annak földmívelési... oldalaira... Db., 1869.

113 Gondokodásra késztető tanulmány: Juhász-Nagy Pál: Scientia Amabilis. Természet Világa, 1987.118. évf. 5. sz. 163—168. old.: a magyar botanika történetének debreceni gyökerei, s annak hatása több oldalról megközelítve.

74