A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)

Tanulmányok - Korompai Gáborné: A Debreceni Ellenőr helyi vonatkozású közleményei a lap első korszakában, 1874-1890. II. rész

lapban, de akkoriban még csak alkalmilag és helyenként kerülhetett rá sor, így például 1883 májusában a nőegyleti népünnepélyen és 1888/89 telén a Szikszay-féle jégpályán, ahogy arról a DE tudósított.

A városi telefonhálózat kiépítésének első eredménye a Színház és Tűzoltó Laktanya közötti távbeszélő vonal létrehozása volt, majd 1887-ben Balkányi Miklós kezdeményezésére megindult az első telefonközpont szerelése, s 1888. jún. 5-én, az átadáskor már 60 előfizetője volt a vállalkozásnak a DE híradása szerint.35

Az urbanizációs folyamat fejlődését tükrözik a város szállodáiról, vendéglőiről és kávéházairól szóló cikkek és hírek.

A hagyományos erkölcsi normák meghatározó voltát jelzi, hogy a DE 1886. november 16—18-i számaiban megjelent helyhatósági szabályrendelet nem engedélyezte a vendéglátó helyeken „kiszolgáló munkára női cseléd alkalmazását” — s ezt az intézkedést az újság örömmel üdvözölte.

A városiasodás újabb színfoltjaként a nyolcvanas években megjelentek az üzleti reklám modern változatai: hirdető padok, oszlopok és táblák a város forgalmas helyein. A DE nem hagyta figyelmen kívül az ilyen hétköznapi jelenségeket sem.36 A polgári haladás hívei tisztában voltak azzal, hogy a város jelentőségét, tekintélyét milyen mértékben emelik az idehelyezett közigazgatási, államhatalmi szervek, területileg illetékes hivatalok s nem utolsósorban a kiterjedt vasúti összeköttetés. A DE- ben ennek megfelelő publicitást kapott a megalakult Hajdú megye első közgyűlése, a megyei viszonyokról szóló időközönkénti beszámoló, a közgyűlésekről való rendszeres tudósítás, a tisztújítások hírei. Hasonlóképpen tájékoztatott a lap a városi törvény- hatósági bizottságok rendes és rendkívüli üléséről, a nyolcvanas évektől kéthavon- ként közölték a polgármesteri jelentést, amelyben minden megtárgyalt témáról, minden közügyben tett intézkedésről tájékoztatták a közönséget. Fontosságának megfelelő figyelmet kapott a Debrecenbe helyezett pénzügyigazgatóság és Távírda Igazgatóság működése.

1884-ben a város felirattal fordult a királyhoz, hogy az itt állomásozó katonaságot állandósítsa Debrecenben. A DE nyilvánosságot biztosított az ügy fejleményeinek és sajnálkozással adta tudtul, hogy az új kaszárnya építésének tárgyalásairól a hivatalos hírek helyett csak magánértesülésekből származó tájékoztatást nyújthat.37

1889/90-ben az újság hasábjain is megindult a küzdelem a Királyi Tábla Debrecenbe helyezéséért. Az újságcikkek írói érveltek, agitáltak, bizonygatták, hogy a Királyi Tábla idehelyezése országos érdek, Zoltai Lajos történeti adatokkal igazolta szükségességét. Valóságos társadalmi mozgalom indult az ügyben, amely végül is sikerrel járt: Debrecen újabb jelentős intézménnyel gyarapodott.

A város közúti és vasúti összeköttetéseinek fejlesztését kezdettől fogva pártolta a DE. A megyerendezés után elsők között sürgette a megyei útépítés mielőbbi megkezdését,38 következetesen vissza-visszatértek az úthálózat és közlekedési viszonyok helyzetének ismertetésére.39 A nyolcvanas években a vicinális vasútvonalak kiépítése került napirendre: 1880-ban a Debrecen—Hajdúböszörmény—Hajdúnánás—Dorog, a Debrecen—Diószeg—Nagyvárad, majd a Debrecen—Székelyhíd—szilágysomlyói, azaz az érmelléki vonalak ügyében indultak meg a tárgyalások. 1881. november 26-án

35 [A telefonhálózat létesítéséről szóló cikkek]:=DE 1886. dec. 30., 1887. ápr. 15., dec. 28., 1888.

jún. 4., 5., 20., aug. 27., okt. 13., 17., 24., dec. 4., 1889. márc. 2.

36 Nagyvárosiasodunk.=DE 1887. okt. 8.

37 DE 1884. márc. 17. és 1885. jún. 20.

38 DE 1887. ápr. 7. és 8-i vezércikke.

39 Hajdúmegye közlekedés ügye. = DE 1885. márc. 17.

A hajdúmegyei kőutak építéséről. = DE 1885. szept. 16.

Új közlekedési út Debrecen és Nagyvárad között.=DE 1887. júl. 2.

59