A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)

Tanulmányok - Béres András: A debreceni szűrszabók és gubacsapók pere a XIX. században

tem, ’s a’ Farkas Gáttyánál mostam is az ilyen gyapjút. Innen osztán a’ több Szűr Csapók is (mert az eló'tt Debreczenben külön voltak a’ Szűr Csapók, külön a Szűr Szabók) meg tanulván a’ Guba Csapást és Szövést, így a’ Szűr Csapókból lettek idó'vel a’ Guba Csapók.

2-a. Elisabeta Siposs Stephani condam Nyíró' relicta vidua aor. 68. jurata examin fatet: Az én férjem ennek előtte mint egy 40 vagy 45 Esztendőkkel ( már igazán nem tudom meg mondani hány Esztendőkkel:) Szűr Csapó Mester Ember vólt, mert akkori időben mások voltak itt Debreczenben a’ Szűr Csapók vagy Szövők, mások pedig a’ Szűr Szabók: hanem osztán Néhai Szűr Szabó mester Szombati András Uram Szőllősről (:de nem tudom melyik Szőllősről:) két ruszka asszonyt hozott bé ide Debreczenbe magához, azokkal csapatta és szövette a’ Gubát, mert itt még akkor senki a’ Guba Szövéséhez nem tudott. Én osztán a’ férjemmel együtt oda Szombati András Uramhoz jártam, ott dorogjálni is segítettem, ’s ott tanultuk meg mind a ketten a’ Guba Szövést és így mi utánnunk a’ többi Szűr Csapók nevezetesen Újvári és Matolcsi András nevűek (:de többen is voltak, hanem azoknak a’ Nevek nem jut eszembe:) ezt a’ Guba Csapást és Szövést meg tanulván a’ Szűr Csapással fel hagytak és lettek belőllük Guba Csapók.”

Czeglédi Sámuel 80 éves szűrszabó mester vallomásában8 azt mondja el, hogy 1731-ben került Debrecenbe, ahol előbb iskolába járt, majd inassá lett Zolnai András szűrszabó mesternél. Emlékszik arra, hogy a szűrcsapók igen elszegényedtek. S amikor ő dolgozott mint szűrszabó legény, Szombati András akkor már felhagyott a gubacsapással. Arról is tud, hogy mestere hozatta a két gubaszövet készítésében járatos „ruszka asszonyt”. Annyi bizonyos, hogy legénysége idején néhányan már voltak gubacsapók, de azt is jól tudja, hogy a szűrszabók széltére árulták a gubát. Rendszeresen Szőllősről és Üngvárról szerezték be és szekérrel hozták Debrecenbe.

Érdemes figyelembe venni, hogy Jakab János, Barta János, Miskótzi Mihály, Szabó Péter öreg gubacsapók, Békési Péter, Matkó János céhmesterek és Darótzi András céh jegyző 1800. június 16-án tettek vallomást, amely a Tanács kiküldött bizottsága előtt hangzott el.9 „Hogy Hiri Anna a kit Szűr Szabó esküdt Szombati András úr hozatott mint Szűr Szabó mester Ember, azért hogy vélle gubát szövessen, a melyet mint Gubával kereskedő Szűr Szabó el adhasson, nem azért hogy tőle meg tanullya a Guba szövést, a mi Társunk lett, így, hogy Matolcsi György nevezetű Csapó Legény el vette Hiri Annát. Ulyvári József nevű csapó legény ismét azoktul tanulta, mint hogy az akkori dög halálba nem maradt egyéb, ezeknél a legényeknél a Csapók közül, a kik is minnyájan Guba Csapókká lettek és így innen deriválódott (származott, kezdődött) a Guba Csapók elei. Hiteles tanúkkal meg bizonyíthattyuk közzülünk való öreg Mester emberekkel; a mi Czéhünk temette el is, haláláig köztünk vólt.”

Világos tehát az a tény, hogy kb. 1740-ig csak szűrcsapók és szűrszabók mint gyapjúmívesek munkálkodtak Debrecenben. A csapók fonták és szőtték, a szabók varrták, szegték és hímezték a szűröket. A guba viselete 1740 után kezdett elterjedni Debrecenben. Ekkor még a két céhbeli mesterek jól megvoltak egymással. Miután a posztót Erdélyből, Szebenből, Brassóból és később a Dunántúlról, Veszprémből és környékéről hozták, 1800 körül a szűrszabók erősödtek. 1745-ben egy Szombati András nevű szűrszabó mester, miután látta, hogy Debreceni Kalmár (Kereskedő) Társaság jó üzletet csinál a gubaposztó Munkács—Ungvár környékéről történő beszerzésével, melyet Rákóczi fejedelem ruszin jobbágyai kezdtek meghonosítani e tá8 Uo.

9 Uo.

43