A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)

Tanulmányok - Oláh József: Fejezetek a sárréti települések történetéből

II.

Sárréti hagyatéki leltárak

A nagybirtokok gazdálkodásáról a polgári és a marxista történetírók — a fel- szabadulás előtt és után — számos közleményt, tanulmányt jelentettek meg. Azonban az olyan kiadvány, amely kisebb úri vagy paraszti birtokról szól, még ma is ritkaságnak számít. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy hasznos lesz, ha három egykori birtokos, illetve birtok hagyatéki leltárát közreadjuk. Mindhárom összeírás a Horthy- korszakban keletkezett.

*

Az elsőt 1926. júl. 31-én Furtán vették fel.1 Az elhalálozott K. Juhász Imre nevén 41 db szántóföldet (26 db 8—1508 négyszögöl közötti, 15 db 1—5 kh közötti birtoktestet), 15 db (194 négyszögöl—13 kh 304 négyszögöl közötti nagyságú) rétet, 2 db szőlőt, 1 db nádast, 3 kertet, 3 egyéb (lakáshoz tartozó) földterületet, a község egész határának közel egy hetedét kitevő közlegelőből pedig 6 legelő illetőséget (14 400 négyszögölet) mutattak ki.2

Napjainkban használt mértékegységben:

a szántó a rét a szőlő a nádas a kert

egyéb birtok a legelő illetőség az összes ingatlan

25,92

3,72

0,37

0,55

0,40

0,40

3,74

35,10 hektár volt.3

A vagyonbecslők még 7 lovat, 3 szarvasmarhát, 123 juhot, 8 sertést, 15 malacot, 1 tehenet, 1 kocsit, 1 talyigát, 1—1 vas- és fahengert, 4 boronát, 1 vetőgépet, 4 ekét, 1 db 6 lóerős cséplőgarnitúrát, 90 q búzát, 56 q árpát, 42 q zabot is számba vettek.

A leltározók korabeli pénzegységben, a századfordulón bevezetett, akkori értékének ekkor már csak töredékét érő koronában

az ingatlanokat a ruhaneműeket a gazd.-i felszerelést a terményt az egész hagyatékot

204 500 000 2 000 000 233 000 000 52 500 000

492 000 000 Koronára becsülték.4

1 HBML. V. 626/b. 11.

2 Uo. X. 364.1.

3 Egy négyszögölet 3,596 m2-nek, 1 kh-t 5755 m2-nek, 0,575 ha-nak számítottunk.

4 A birtokot 237 800,000 Korona adósság terhelte, így a hagyaték „tiszta” értékét 254 200,000 Koronában állapították meg.

36