A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)
Tanulmányok - Oláh József: Fejezetek a sárréti települések történetéből
7. Kender és dinnyeföldet olyan feltételek mellett kaphatnak, mint a régi fur- taiak. 8. Szükség esetén a három éves adómentesség alatt is dolgoznak.8 Öt évvel késó'bb 1778. jún. 5-én Nyitzky Ferenc 14 felföldi tótot telepített berety- tyószentmártoni jószágába. Az érkezők telek helyett 12 köblös szántót, 6 kaszás kaszálót, kb. 7,48 ha nagyságú földet kaptak, aminek a használatáért 5 font len vagy kender fonással, 1 rhénes forinttal, 12 marhás és 20 gyalog nappal, 2 csirkével, 1 itce vajjal, 1 hosszú, debreceni forspontozással és kilenceddel adóztak.9 Az urbárium szerint szolgálók a feudális járadékok közül a kilencedet, az ajándékokat, a robotot természetben teljesítették vagy pedig megváltották. Pl. a nagy- rábéiak 1842. nov. 13-án kötöttek három évre szóló — 1843. I. 1-től 1845 végéig — megállapodást, „az úrbéri szolgálatok és tartozások megváltása és a Kis Rábéi Puszta rész árendába vétele eránt”. Ebben vállalták azt, hogy: 1. Évenként és házanként 1 ezüst forintot fizetnek. 2. A robotot 20, ill. 10 krajcárért váltják. 3. A tisztségviselők a háztaksától és a robotváltságtól mentesek. 4. Pálinkafőző üstönként 2 ezüst forintot adnak. 5—6. Szárazmalmonként 4 forinttal, kovácsműhelyenként 48 krajcárral adóznak. 7. Egy telek kilenced és tized váltsága 8 forint. 8. A kerti szőlő földesúri és egyházi dézsmáját 24 Ft-tal megváltják. 9. A nádlásért és a rétek használatáért a communitas 30 forinttal tartozik, és 1800 kéve nádat szállít oda, ahova kérik. 10. Az „50 iugerum allodiális kaszálóért” a közösség holdanként 1 forint 12 krajcárt fizet. 11. A csíkászatért 8 forint jár, „e felett Nagy Böjtbe a Mlgos Püspök Úr udvarába 6 akó csíkot acceptatio nélkül be” szállítanak. 12. Elismerik a „Mlgos uradalom” vadászati, halászati, legelő használati jogát, elkülönített birtokát, úri haszonvételeit „és földes úri iuris dictióját”. 13. A hivatalos úton járó uradalmi tisztviselőknek előfogatot adnak. 14. Az árendás évek alatti úrbéri szabályozás esetén a helység a szükséges marhás és gyalogos napszámosokat biztosítja. 15. A korábbi borszállítási és egyéb fuvarok alól felmentik őket. 16. A kisrábéipuszta addig is árendált részéért évi 700 pengő forintot fizetnek. Bárándra szállítanak 8 öl fát, a pusztán lévő kis erdőt nem használhatják. 17. A pénz tartozás egyik felét Szent György, másik felét Szent Mihály napján fizetik le Várad-Olasziban. 18. Az úriszék illetékességét elismerik. 19. A megyei törvényszék jóváhagyását a megállapodáshoz megszerzik.10 A feudális viszonyok felszámolásának előestéjén, 1847-ben — öt évre szóló szerződésben — a bárándiak: a gabona és a bor kilenced és a tized megváltásáért, 5786 marhás, 4338 gyalogi napi szolgálat, 8 öl fa szállítás elengedéséért a helységben található 585 házért, 11 szárazmalom, 7 kovács, 1 fazekas műhely, 1 olajütő, 2 bolt fent8 Uo. VII. 5/b 24. 9 Uo. VII. 5/b 9. 10 Uo. VII. 5/b 61. 33