A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)
Tanulmányok - Oláh József: Fejezetek a sárréti települések történetéből
Dancsházán az 1700—1800-as években csak Vg és 2/8-ad telkesek éltek (három- egy, öt-öt). Furtán a múlt század első felében először száztizenhat 2/g, harminckettő 4/g, három 1, később egy Vg, százharmincnyolc 2/g, huszonhárom 4/8, hat 6/g telkes szerepelt a forrásokban. Nagyrábén az 1800-as években hat jobbágy Vg, száztizennyolc 2/g, huszonhét 3/g, tizennyolc 4/g, három 5/g, egy 6/g, majd tizenkettő 3/16, három 5/24, tizenkilenc Vg, száztizenegy 2/g, huszonkettő 3/g, tíz 4/g, kettő 5/g, egy 6/8-ad telek után szolgált. Szentpéterszegen a robotvilág utolsó évtizedeiben százharminchárom colonus 2/g, kilenc 3/g, negyvenhat 4/g, három 6/g, Zsákán száztizenöt 2/g, huszonöt 4/g, majd száz 2/g, egy 3/g, huszonegy 4/g, egy 5/g, kettő 3/4, egy 1 2/g, kettő 1 2/4 telket mondhatott a magáénak. A forrásokban szereplő, általunk összesített és közreadott telekhányadból is kiderül, hogy rendkívül ritka volt errefelé az egész vagy annál nagyobb telek. Azt, hogy mekkora volt az a telekhányad, illetve annak területe, amelyen a helybeli jobbágyság gazdálkodott, úgy számíthatjuk ki, hogyha a telkesek számát elosztjuk a mindenkori telekszámmal, s az így kapott értéket megszorozzuk a teleknagysággal. Ezt az eljárást követve számításaink eredményét az alábbi táblázatban adhatjuk közre: Helység Időpont Telekhányad Telekrész területe Bakonszeg XIX. sz. első fele 0,125 2,02 XIX. sz. közepe 0,109 1,76 Báránd XVIII. sz. 0,287 4,42 XIX. sz. közepe 0,332 5,11 Berettyóújfalu XIX. sz. közepe 0,301 5,43 Bihartorda XIX. sz. eleje 0,25 4,96 XIX. sz. közepe 0,286 5,68 Csökmő XIX. sz. első fele 0,275 4,136 XIX. sz. közepe 0,327 4,91 Fúrta XVIII. sz. 0,578 7,99 XIX. sz. első fele 0,317 4,38 XIX. sz. közepe 0,422 5,83 Nagyrábé XIX. sz. első fele 0,297 4,46 XIX. sz. közepe 0,274 4,12 Szentpéterszeg XIX. sz. első fele 0,339 5,65 A telekhányad néhány kivételtől eltekintve alatta marad az V2, sőt az Vg-nak, a terület pedig 1,76—7,99 ha minimális és maximális értékek között ingadozik. A telkeseken kívül helységeinkben zsellérek is éltek. Létszámuk, a telkesekhez viszonyított arányuk, mindenkor és mindenütt — így itt is — egyik legfontosabb mutatója a jobbágyság összetételének, helyzetének. Forrásaink szerint a jobbágyság, azon belül a telkesek és telketlenek létszáma, százalékaránya ekképpen alakult:5 5 A házas és a házatlan zselléreket együtt szerepeltettük. Az utóbbiak száma messze alatta marad az előbbiekének. Pl. Bárándon a XVIII. században 91—15, XIX. sz. közepén 272—62; Bihartordán a XIX. sz. elején 149—1; Csökmőn a XIX. sz. közepén 134—11 inquilinussal, subinquilinussal számoltak. 31
