A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)

Tanulmányok - Papp Klára: Balkáni kereskedők a XVIII. századi Bihar megyében

Demeter az első évben kilenc hónapig Görögországban tartózkodott, 1769 és 1771 között úgyszintén, valamint 1774—75 között Mihalovics ismét egyedül folytatta a kereskedést. Ő arra hivatkozott, hogy részint nemcsak a közös tőkével gazdálkodott, részint az üzlet minden gondja az övé volt ebben az időszakban. Demeter viszont az elszenvedett károkat 1774-től, az uralkodónő hűségeskü-rendeletétől számította,61 amióta nem foglalkozott kereskedéssel Magyarországon. Bár elváltak egymástól, társa még négy év múltán is tartozik neki 2320 forinttal. A „Nagyváradi Privilegiális kereskedő compagnia” 1780 decemberében a tartozások, és az utazásból eredő költségek megfizetésére kötelezte Mihálovics Györgyöt, aki azonban a házát eladta, ebből ígérte a kiegyenlítést. Mivel Mihálovics feljegyezte és csatolta az iratokhoz azt is, mit adott Demeternek 1778 és 1781 között, kereskedésének összetevőire is következtetni lehet. A tételek között szerepel sáfrány, kordovány, balzsam olaj, nádméz, kávé, zsinór, házi vászon, szattyán, herba tea, sárga cukor, gyertya, paplan, 1 kard stb., a legtöbbet azonban a készpénz jelentette: 331 rénes forint az összes 483 rénes forint I3V2 krajcár értékből.

Az ügy végül békés megegyezéssel zárult, igaz 1787-re, amikor Mihálovics szőlőjét, amely a Várad melletti Kis Aranyos oldal nevű promontóriumon feküdt, a város senatusa felbecsültette, s azt 2200 forint értékben átadta Demeternek, hogy „mentül hamarébb el adhassa és Pénzzé fordíthassa”.62

c) Csoján Demeter árendátor tevékenysége

Nem lehet pontosan tudni, visszament-e Demeter végleg Törökországba, az mindenesetre feltűnő, hogy a Csáky család birtokában lévő Berekböszörmény mezőváros bírái ugyanezen évben hoztak ítéleteket egy Demeter János nevű helybeli árendátor és a tokaji Sztankovics Márton között. 1788-ban a mészárszék bérlete kapcsán jegyeztek fel egy „Görög Demeter v. Csoján Demeter” nevű kereskedőt, akinek már állítólag korábban is ígérték ezt a lehetőséget,63 tehát már régebben is ott tartózkodhatott.

A Bihar megyei Csáky birtok településein jóval korábbiak az első híradások görög bérlők jelenlétéről. Margittá mezővárosban 1732-ből való a görög bérlők jogait és kötelességeit meghatározó grófi rendelet: két bolt után 60 rénes forintot tartoztak fizetni, a vármegye rendeletéi vonatkoztak rájuk is (mint Bihar, Püspöki, Székelyhíd stb. helyen lakókra), fát a bolt bővítésére szabadon vihettek, vasárulás, s a céhbeli mesterek termékeinek forgalma tilalmas volt, viszont dohányt szabadon árulhattak.64 A korlátozások bizonnyal azért voltak szükségesek, mert a sokadalmakban törökországi kereskedők, örmények, debreceni, bécsi (vasárusok is), szatmári kalmárok és

61 Ennek értelmében a görögök magyar állampolgárokká lettek, s vagyonukat nem (vagy nehezebben) tudták az országból kivinni. A pesti görögök ekkor határozták el a templom építését. L. Füves Ö.: A pesti görögök i. m. 127. old.

62 HBML. IV. A. 6/b. 1. 1787. jún. 29-én. A megegyezésre áldomást ittak, s Mihálovics jelképesen is átadta a szőlőt: „egy Tü szőlő vészéit két kezeivel öszve fogván, nesze, úgymond, Demeter János, ime által adom! Az Isten vele áldgyon meg szerencsésen”.

63 OL. Csáky család levéltára P. 78. Fasc. 27. No. 10., az iratból kiderült, hogy a panaszt a tokaji kereskedő emelte, s Ferdényi Gábor plenipotentiáriushoz küldték el elintézés végett. Az 1788. évi árendálás lehetősége Csepreghy Mihály udvarbíró Ferdényihez írott levelében — OL. P. 78. Fasc. 28. No. 8.

64 1732. aug. 26-ról. Az árendálás valószínűleg akkor kezdődött, mert azt írták, hogy a görög portékák beszállítása után veszi kezdetét a fizetés terminusa — OL. P. 71. Fasc. 6. No. 13.

24