A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)

Kronológia - Gazdag István: Debrecen város történeti kronológiája IV. 1790-1848

1811

április 3. A déli órában tűz támadt a Cegléd utcai kapunál. A tűzvész hatalmasabb területen pusztított, mint az 1802. évi. Leégett nagyon sok lakóház, a vendégfogadók, a Fehér Ló a színházzal együtt, a római katolikus templom, a piarista rendház és az iskolája, a katolikus ispotály, a református ispotály a templommal és 25 malom. E hónapban 8-án és 15-én ismét pusztított a tűz.

1811

Somogyi István nádudvari fazekas üzemszerűen kezdett el cserepet gyártani Debrecenben.

1812

április 9. A Hortobágyra kihajtott marhák tömegesen fagytak meg háromnapos szeles hóviharban.

1813

március 10. Meszena Sándor polgármester alapítványt létesített mesterségtanulás végett a városban tartózkodó vidéki szegény iparos segédek gyógyítására valláskülönbség nélkül.

Megjelent 253 dicséretet tartalmazó református énekeskönyv.

Megjelent Diószegi Sámuel Orvosi füvészkönyve, mely a Magyar füvészkönyv praktikái része.

1814

február 11. Simonffy Sámuel főbíró Sándorfi nagyváradi fó'orvos színiigazgatóval 10 éves szerzó'dést kötött, melynek értelmében a nagyváradi színitársaság 10 éven át felváltva játszott Debrecenben és Nagyváradon.

1815

Kerekes Ferenc Bécsben kiadta a Ludas Matyit egy kéziratos másolat alapján, anélkül, hogy tudta volna, ki a szerzó'. Fazekas Mihály tiltakozása nyomán 1817-ben sor került az átdolgozott szöveg megjelentetésére a szerző neve alatt.

Nagy állatvész tör ki a városban, a tanács intézkedik az orvoslásról.

1816

január 28—30. Az országosan dúló téli zivatar (gyertyaszentelői fergeteg) Debrecent is meglátogatta. Útban és tanyákon több ember megfagyott, a határban lévő lábas jószágok nagyobb része elveszett. Ezt a szörnyű időjárást még évtizedeken keresztül „sisvai télként” emlegették.

szeptember 26. Bökönyi Bekk Pál királyi biztos ünnepélyesen elhelyezte a csatorna alapkövét a Miklós utca végén.

Ebben az évben telepedett meg Debrecenben a svájci Caderas Wioland, aki meghonosította a városban a cukrászatot.

178