A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)
Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: A mai Hajdúvármegye területe 200 évvel ezelőtt. - Gazdasági és népesedési leírás - Az 1715. és 1720. évi országos összeírás alapján. I. rész. Közli: Radics Kálmán
Varjas puszta egészen övék. A Tisza kiöntései miatt ezt sem igen szántják, inkább csak legeltetik. Körülbelül ezer darab marha megél rajta.12 Már 1715-ben volt 66 V2 kapa terjedelmű szőlőjük. De igen csekély, 55 cseber a termése. Hét vagy nyolcz esztendeje múlt már ekkor, hogy termővé lett a szőlőjök. Mégis szüretkor is drágább itt a bor, mint másutt. Egy cseber ára 2 rhnes frt. Erdejök nincs. E miatt tűzi- és épületfához nehezen juthatnak. Áruikat Tokajban, a hegyaljai városokban meg Debreczenben könnyen értékesíthetik. 1702-ben 87 birtokost, 61 szabadost és 5 nemest írtak össze Nánáson. Ellenben 1715-ben 102 családfőt jegyeztek fel összesen 1918 V4 köblös szántófölddel és 339 l/2 kasza-réttel. Ekkor még a legnagyobb birtokosnak (özv. Literati Bálintné) sincs többje 81 7г köblös földnél. 1720-ban 111-re emelkedik az adózó lakosok száma, akikhez 13 armalis nemes csatlakozik. Amazok 3841, emezek 672 V2 köblös földet műveltek. Amazok között legtehetősebbek: Kéky Demeter 168, Nagy Péter, Kónya István, Szabó Lukács 100 l/2—114, Varga István, Nagy István, Zónái Gáspár, Nyakas István 75—95, Daróczi Miklós, Nyakas György, Nagy György, Alföldi György, Takaró Pál, Vághó András, Föle (Füle?) Benedek, Sebestyén András, Bézsányi János, Kéky Gáspár, Pinczés János, Kállai Mihály, Nagy András 55—74 köblös szántóval. A nemesek urak közül pedig: Nagy Péter 114, Tóth Gáspárné, Porkoláb Demeter, Horváth György 78—92, Fodor István, Hodos Pál, Porkoláb István, Porkoláb Jakab 50—71, Oláh Mihály, Csiszár Mátyás, Csiszár György, Horváth Gergely és Horváth Demeter 27—47 köblös földdel bírtak. Nánáson ekkor egy közös és két magánbirtokú szárazmalom van. Emezeknek tulajdonosai: Oláh Mihály és Kéky Demeter. A malmok évi jövedelme 54 rhfrt. PÜSPÖKLADÁNY Püspökladányon 1715-ben 34 jobbágy lakost s egy taksafizető nemest (Nagy János nevűt) írtak össze. Ezek összesen 310 3/4 pozsonyi köblös földet szántottak és 116 szekér szénát kaszáltak. 1720-ban Nagy János taksás nemesen kívül 43 adózó lakos van itt. Ezek is nem robotban, hanem egyezség szerint évi 300 frt taksában róják le jobbágyi terheiket a község földesurának, vagyis a kincstárnak. Ekkor 1163 V2 köblös föld volt mívelés alatt, de szénát kevesebbet termeltek, mint öt évvel elébb. A szántás-vetés módja, a rét használata, a föld termékenysége s egyéb javai olyanok mint Szováton, azzal a különbséggel, hogy Ladány mezein a Tisza olykori kiöntései miatt bőven van víz, amely a határ egy részén a Sárréttye nevű mocsarat alkotja. Kaszálói is olyanok, mint Szováton. Erdeje nincs. Korcsmát és mészárszéket a földesurasággal kötött egyezség alapján tart. A községben lévő két szárazmalom Szilágyi János nevű debreczeni polgáré (1720). 12 Az 1702. évi összeírás szerint Nánás tulajdonképpeni határában volt 80 köblös szántóföld s termett 600 szekér széna; legelőjén 600 db marha legelt, Varjason 130 köblös földet vetettek be; 200 szekér szénát kaszáltak és 400 db marhát tartottak; Thedejen 200 köblös vetésök, 500 db marhá- jok volt, és 200 szekér nádat vágtak. Viden is 200 köblös földet szántottak, 250 marhát legeltettek és 200 szekér nádat vágtak. (Barcsa J. id. munkája.) 166
