A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)
Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: A mai Hajdúvármegye területe 200 évvel ezelőtt. - Gazdasági és népesedési leírás - Az 1715. és 1720. évi országos összeírás alapján. I. rész. Közli: Radics Kálmán
Legelője elegendő. Van egy zálogos pusztája is (valószínűleg Bodóházát bírták), melynek évi jövedelme 80 frt. Szőlőhegye nincs. Erdeje tűzifa szükségletét kielégíti. Egyetlen szárazmalmuk évi 10 frtot jövedelmez (1720-ban). Az 1715. évi összeírás szerint 17 lakos 332 V4 köblös földet művel és 72 szekér szénát termel. Legmódosabbak: Fene János bíró 54, Kántor István 52, Tegzes István 46, Kecskeméthy Mihály 41 V2, Kiss János 31, Kovács Mihály 25, Fekete János és Fene István 20 V4—20 V4 köblös földdel. A többinek szántója 1 V4—9 köblös közt van. 1720-ban adóköteles lakosok száma 18, a művelt földek területe 228 köblös, kaszáló 86 V2 kasza. A legtehetősebb lakosnak sincs többje 16 köblös földnél. Bíró Sütő György 12 köblössel. NÁDUDVAR Földjüket úgy mívelik, mint a püspökladányiak. A lakosok földesuraiknak vagy taksát fizetnek, vagy robotolnak. Az Ibrányi rész jobbágyai 1720-ban évi 800 írttal váltják meg a robotszolgálatot. Felszabadítottak lévén, a magok telkén laknak. Az 1720-dik évi összeírás szerint Barak István debreczeni polgárnak két lisztőrlő szárazmalma van itten. 1715-ben 46 adózó családfő 370 V4 köblös földet szánt s 114 szekér szénát kaszál; 1720-ban 55 az adózó lakosok száma, kiknek 1485 köblös szántójuk és 214 kasza- rétjök van. Az italmérést egy helyben lakó nemes ember bérli. NÁNÁS Nánás város határában is két forduló van (miként Böszörményben), de csak az egyiket munkálják. A szántás alá fogott fordulóban megszakítás nélkül hat vagy hét évig tavaszi, őszi gabonaneműeket vetnek. Ha az ekképen használt forduló esztendők múltával megsoványodik, akkor a másikát kezdik szántani, amazt pedig kaszálónak fordítják, mivel külön rétjeik saját határukon nincsenek.11 A határ fekvése, termelékenysége, a művelési mód olyan, mint Dorogon, azzal a különbséggel, hogy a nánásiak kétszer, a dorogiak pedig csak egyszer szántanak mindenféle gabona alá. Az imént mondottuk, hogy a szántóföldektől elkülönített kaszálóik nincsenek. Minthogy a szántóföldeken szoktak kaszálni, ezért ott csak középszerű szénájok terem. Ha tömötten nőhetne a fű, egy kaszás egy nap alatt egy négy ökrös szekérre való szénát kaszálhatna. Legelőjök a szántóktól és kaszálóktól külön áll. Elég térés. A lakosok (zálogjogon) bírják Tedej puszta felét, ahol is szántanak, vetnek és 91 V2 szekér szénát kaszálnak; nagyobbára mégis legelőnek használják. Itteni gulyásuk idegenek marháit is szokta legeltetni, de nekik ebből semmi hasznuk nincsen. A vidi pusztának negyedét bírják. Szántáson kívül kaszálásra használják. A város számára innen 60 szekér szénát nyernek. 11 Ezek a szántók ma is „Nagy tilalmas”-nak nevezett határrészen voltak. Ez volt az „ősi 9 dűlő”. (Barcsa J. Hajdúnánás és a hajdúk történelme.) 165
