A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok Debrecen város népoktatásához 1919-1944
sűrűn lakott utcarendszerrel bíró telepekké fejló'dtek, lakosai többnyire szegénysorsú napszámosok és munkások, tehát azon néposztályhoz tartozók, mely legkevésbé képes gyermekeit lakóhelyétől távol iskoláztatni, de egyben olyan, mely legszívesebben hajlik arra, hogy gyermeke tanítás nélkül nőjön fel.” Hármashegyen elsősorban erdőtelepítő családok gyermekei voltak iskola nélkül, mert a legközelebbi halápi iskolától 3—8 km távolságra laknak.16 A közgyűlés — méltányolva a felsorolt indokokat — vállalta, hogy az iskolák dologi kiadásait a város teljesíti, de a tanerők személyi járandóságának fedezését az államtól kérték. Figyelemre méltó a város hozzájárulása a nagyobbrészt egyházi kézen lévő iskola- hálózat fejlesztéséhez. A debreceni református egyház a belterületen és azt közvetlenül környező kertségekben és telepeken indított mozgalmat iskolák szaporítására. Indokai alapján 1929-ben döntés született arról, hogy a Nyilastelepen a meglévő iskola mellett egy 8 tantermes iskolát 1 igazgató és 1 tanítói lakással, a Csapókertben egy 6 tantermes iskolát 1 igazgató és 1 tanítói lakással, míg az Alvinczy Péter téren egy 2 tantermes iskolát 1 igazgatói lakással felépíttet az egyháznak és vállalta a kormány által biztosított 60%-on felüli építési költségek fedezését.17 Ugyanakkor a VKM előzetes jóváhagyása alapján a római katolikus egyház a Csapókertben, a Tócóskertben, a Nyilastelepen és a Homokkertben kapott lehetőséget egy-egy tanterem és egy-egy tanítói lakás építésére.18 Megindult az akció a tanyai iskolák fejlesztésére is. 1928-ban és 1929-ben Állóhegy, Cuca, Dombostanya, Lukaháza, Szata, Mézeshegy, Pipóhegy, valamint a Diószegi út és Hosszúpályi út környéki, valamint a Kádár-dűlői települések lakóinak gyermekei vehették birtokukba az 1926. évi VII. te. megvalósításaként miniszteri típustervek alapján felépült iskolákat.19 A Nyulasi állami elemi iskola 6 tanteremmel és két lakással épült. Ez az iskola fogadta be az egyetemi klinikákon lakó alkalmazottak gyermekeit is.20 Az iskolák mellett gondot fordítottak óvodák létesítésére is. Az építési akció megindítása előtt Debrecenben mindössze 5 óvoda szolgálta a 3—5 éves korú gyermekek nevelését. 1929-ben öt új városi óvoda felépítéséről született döntés. A Tégláskertben, a Nyilastelepen, a Pozsonyi és Szotyori út találkozásánál, a Nyúláson és a Postakertben épültek az új létesítmények. 1930-ban a Köntösgáton és a Kincseshegyen kezdték meg az óvoda építkezési munkálatokat. Ezzel a Debrecenben működő óvodák száma 12-re emelkedett.21 A népiskolák, a tanulók és tanerők számának alakulása az 1929130. tanévben22 Város Iskola Tanuló Tanerő Szeged 101 15 557 290 Debrecen 60 10 714 182 Pécs 18 4 889 103 Miskolc 16 5 521 112 16 Uo. 1/1925. alapszám 1129/1925. ikt. sz. és 1280/1926. alapszám, 549/1925. ikt. sz. 17 HBML. XXI. 505/a. Iskolaépítés, különcsomó 15/1929. bkgy és 326/1928 bkgy. Db. 1929. 445— 449. old. 18 Uo. Iktatás nélkül a VKM másolatban kiadott 59 491/1928. sz. rendelete. 19 HBML. 326/1928 bkgy, 204/1929 bkgy és Kecskés László: Debrecen város tanyai iskoláinak története. Iskolatörténeti dolgozatok (Szerk.: Bajkó Mátyás) Db., 1981. 39—43. old. és Szoboszlai Sándor: Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. város népoktatásügye Bp. 1928. 20 HBML. XXI. 505/a.—204/1929 bkgy. Iskolaépítés, különcsomó. 21 Uo. 219/1929. bkgy és 226/1930. bkgy. 22 Sárközi I.: Az ellenforradalmi rendszer iskolapolitikájának szegedi eredményei... i. m. 691. old. 117
