A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 14. 1987 (Debrecen, 1987)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Adalékok Debrecen város népoktatásához 1919-1944
hegemónia, mely szerint a város belterületén addig kizárólag felekezeti iskolák működtek. Szaporodtak a tanyai iskolák is. 1905-ben Halápon, majd Ondódon, Pácon, Nagycserén, Bánkon, Fancsikán, Szepesen és a Vedres-dűló'ben létesültek tanyai iskolák állami tanerőkkel. 1924-ig 16 tanyai iskolai tanterem állott a külterületek elemi iskolázásának szolgálatában. Minthogy ez a mennyiség semmiképpen sem volt elegendő az 1921. évi XXX. tc.-ben előírt beiskolázási kötelezettség végrehajtásához, a város vezetősége, a református és katolikus egyház akciót indítottak a tantermek szaporítása s a tanítói állások növelése érdekében. Debrecen város elemi iskolái 1923-ban2 Az iskola megnevezése jelleg szerint tanítók tantermek száma tanulók osztálylétszám Róm. kát. zárdái elemi leányiskola 5 4 283 48—65 között Róm. kát. külső elemi népiskola 24 17 1186 19—65 között Gör. kát. elemi népiskola 5 3 171 17—45 között Ev. ref. elemi népiskola 108 79 4476 17—90 között Ág. evangélikus népiskola 4 4 150 33—42 között Statusquo izr. hitközség népiskolája 11 10 549 12—80 között Orth. izr. hitközség népiskolája 9 6 413 31—58 között Állami iskolák MÁV-munkástelepi áll. iskola 4 2 240 nincs adat Debreceni tanyai iskolák 18 17 1106 nincs adat Pallagpusztai áll. iskola 3 1 90 nincs adat Nyulasi barakk áll. menekült iskola 2 1 70 nincs adat Összesen: 193 144 9334 Az elemi iskolai tanítók illetménye nem volt egységes. A felekezeti tanítók javadalmának egy részét az egyház fizette és az államtól kapott hozzá különféle címeken kiegészítő államsegélyt. Az egyházközségtől, vagy hitközségtől alapfizetést és ameny- nyiben tanítói lakással nem rendelkezett lakbért kapott. Államsegélyből fedezték a fizetéskiegészítést, ehhez járult még a háborús segély, valamint a drágasági segély és családosoknál a családi pótlék. Az állami elemi iskolai tanítók illetményeit a 7000/ 1925. ME sz. rendelet szabályozta. A fizetések a szolgálati időtől függően havi 125 pengő és 260 pengő között váltakoztak. A gazdasági nehézségek és a pénz elértéktelenedése következtében a felekezetek készpénz alapjai csaknem teljesen megsemmisültek, emiatt több helyen gondot okozott a tanítók bérének folyósítása is. Ez csendül ki Baltazár Dezső református püspöknek a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez 1923. november 20-án kelt előterjesztéséből, melyben panaszolja, hogy az egyház által fenntartott 81 elemi iskolai tanítói állás után a kezdő tanítói illetmény 90%-át tartozik fizetni, s ez elviselhetetlen terhet hárít az egyházra. Az egyházi adóterheket tovább emelni elsősorban politikai okok miatt nem kívánják. „A falvak népének békés türelmével ellentétben ugyanis, városunkban sokféle politikai és más irányzattól befolyásolt népesség lakik, melynek egyes rétegei köztudomás szerint kimondott vallás- és egyházellenesek. így az egyházi adónak százalék szerinti minden emelése alkalmat adna az államra sem kívánatos olyan agitációra, mely a hitéletet megrendítheti.” 2 HBML. IV.B. 1414/b.—323/1923. KB. 112
