A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)

Tanulmányok - Szalay Emőke: Debreceni fazekasok családi kapcsolatai a XVIII-XIX. században

Két Toldi József működött a XIX. század közepén és végén, 1837-től, illetve 1882- től kezdve, feltehetően apa és fiú.

Nehéz helyzetben vagyunk a Tót névvel. 27-en viselték ezt a vezetéknevet 100 év alatt. További nehézséget jelent, hogy közülük 18 János, 4 István és Mihály keresztnevű. Az első céhnévsorban négy Tót nevűt találunk. M. Tót János, Ö. Tót János, Tót Ferenc és Tót Mihály személyében. A továbbiakban M. Tót Jánosnak lehettek fiai az ugyancsak M. jelet viselő János 1786 és István 1788. Ö. Tót János mellett

1771- ben jegyzik be I. Tót Jánost, valószínűleg fia lehetett. Ennek fia szintén János, 1796-ban lett céhtag, majd az ő fia Dániel 1829-ben, unokája István pedig 1854-ben. Tót Mihály fiai lehettek az 1787-ben bejegyzett János és István. Jánosnak két fia következik Péter 1833, János 1823. István fia Mihály 1818. Két Tót Ferencet találtunk. Az egyiket 1758-ban már említik, majd 1774-ben lép be a céhbe a második. Elképzelhető, hogy fia volt. Még egy esetben találkozunk megkülönböztetéssel,

1772- ben Sör — esetleg Sőrés — Tót Jánost írtak be. Egy rokoni kapcsolatot vehetünk már biztosnak, Tót Péter fia Tót Bálint 1864-ben lett céhtag. Ó volt az utolsó kiemelkedő debreceni mester.

Három generáción át egy-egy mester került ki a Tőkés családból, János 1769, fia János 1807 és unokája József 1835.

Két ízben szerepel a Varga név. Az apa Varga Pál 1794-ben lépett be a társaságba, fia István 1823-ban.

Négyen viselték a Veres nevet. Veres István 1788-ban jelenik meg, fia ugyancsak István 1813-ban lesz tagja a céhnek. Rajtuk kívül két Veres József szerepel 1801-, ill. 1835-ben, utalás nincs rokonságukra.

Korai fazekascsalád volt a Végeké. 1729-ben a Csapó utcán írják össze Vég Istvánt és Vég Ferencet. 1769-ben ugyancsak Mihályt jegyzik be. Az ő fia Mihály 1823-ban lép be a céhbe.

Vince az utolsó családnév, két ízben találjuk tagjait. Mihályt, az apát 1803-ban, fiát, Pétert 1826-ban említik.

A felsorolt többször előforduló családnevek elemzéséből több következtetést vonhatunk le. A XVII. század végéről 7 fazekas családnév ismert. Hat családot a XVIII. század első felében is megtaláljuk, sőt további 14 új család jelenik meg. A XVIII. század második fele a mesterség nagymérvű felfutását mutatja, ugyanis ekkor 47 családnév került be a céh bekebelezési lajstromába. A korábbiak közül a XVII. századi 6 név viselői a korszak alatt végig szerepelnek, ugyanakkor a század első felében megjelenő 14 közül 11 marad, míg 30 új család tűnik fel. A következő korszakban, a XIX. század első felében tovább tart a fejlődés, 52 családnevet találunk a többször ismétlődő, rokoni kapcsolatban levők között. Az előző korszakkal való összehasonlításból kitűnik, hogy a legkorábbi családokból 5 még mindig jelen van, a XVIII. század első feléből valók száma tovább csökken, 7 marad, míg az 1750 utáni 30 18-ra fogy, viszont 22 újabb család jelentkezik. Ebben az időszakban legnagyobb a fazekascsaládok száma. A XIX. század második fele zuhanásszerű hanyatlást mutat, kevesebb mint fele lesz az előző korszaknak, a 23 családból 5 még XVII. századi, a XVIII. század első feléből csupán egy marad, második feléből 4, a XIX. század első feléből való újak közül 11, újonnan viszont csak 2 család tagjai folytatják ezt a mesterséget.

Ha a családöltők számát vizsgáljuk, a 71 családnak több mint a fele, 42 csak két generáción át szerepel. 10 esetben három családöltőt tudtunk kimutatni, 4 név 4 nemzedéken át öröklődik, 8 a száma az 5 nemzedékű családoknak, 6 vagy több generáción át pedig 7 család működik.

54