A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)

Tanulmányok - Bajkó Mátyás: A református kollégiumok történetének összehasonlító vizsgálata

3. Nemzeti műveltségre és korszerű gondolkodásra nevelés

Összehasonlító kutatásaink alapján arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a kései felvilágosodás korában, főleg Budai Ézsaiás idejében a kollégiumi tanulmányi anyagban már fellelhetők a nemzeti szellemű műveltség egyes elemei. A „Ratio Institutionis” (1807) tantervi anyaga ugyan bizonyos mértékig korlátozza a természettudományos ismeretek körét, de nem olyan mértékben, mint a második „Ratio Educationis” (1806). S ha meggondoljuk, hogy Budaiék álmosdi tanterve a bécsi udvar oktatáspolitikai dokumentumával szemben a magyar protestáns iskolakultúra nemzeti sajátosságait erősítette, akkor tarthatatlanná válik az a felfogás, melyet korábban több más szerzővel magunk is vallottunk, hogy ez a tanterv, melyet a Litteraria Depu- tatio részéről Budai Ézsaiás már 1804-ben ismertetett a kollégium professzori karával — egyértelműen retrográd szerepet játszott volna a XIX. század első felében.40 Átfogó — minden iskolai fokozatra —, az elemi tagozattól kezdve, a középfokú classisokon át az akadémiai tagozatig, minden iskolatípusra kiterjedő műveltséganyagot tartalmaz ez a tanterv. Még a lányiskolák tanulmányi rendjével is foglalkozik; az állami Ra- tióhoz hasonlóan, de attól eltérő szellemben és szisztéma szerint.

Debrecenben a Ratio Institutionis a protestáns iskolakultúra autonóm jellegét erősíti ebben a korban, és a deákos műveltségeszmény oktatási tartalmának védelme ellenére, a magyar művelődés előrehaladását szolgálta: „Nekünk — olvashatjuk a tantervben — valóban nem valami eltanult és idegen, hanem hazai s mintegy a magunk földjén született oktatási szervezetre van szükségünk, hacsak nem akarunk a nemzet szellemén erőszakot elkövetni.”41 Budaiék fogalmazásában az „eltanult”-ra és „idegenre” történő utalás nyilván az előző évben megjelent második Ratio Educationis szellemiségére céloz, mely kétségkívül az osztrák abszolutizmus érdekeit szolgálta; a katolikus klérus támogatását élvezve.

Különösen progresszív vívmánya az Institutionisnak az „Enciklopedicus Cursus” visszaállítása a kollégium tanulmányi rendjébe. Ez a kurzusa a magyarországi kollégiumi szisztémának a középfokú képzés és a felsőfokú oktatás között biztosított átmenetet. Budai Ézsaiás a professzori gyűlésen — többek között — így indokolja ennek a kurzusnak a felállítását: „Általmenvén a deákságra a tanulók hasznosnak, sőt szükségesnek látszik, hogy elsőben valamely Encyclopaedicus Cursusra vivődjenek; mind azért, hogy akik közülök sok időt a Collégiumban nem tölthetnek, minden felsőbb tudományokban való tinctura nélkül ne menjenek ki; mindazért hogy akik tovább akarnak tanulni, magoknak előre Conceptust és esméretet szerezvén a tudományokban, azok közül különösen akármelyikhez is jobb kedvvel és készülettel foghassanak.”42 Ennek a tagozatnak a tanulmányi anyaga az első esztendőben: a) „theologia dogmatica”, b) „pura mathesis”, c) „logica és methaphisica”, d) „görög nyelv és grammaticája”, a második esztendőben: a) „universalis historia”, b) „ó- és újgörög geographia”; c) „phisica”, d) „aplicata mathesis”, „philosophia practica”, f ) „új testamentum”.43 Mint látható ez a művelődési anyag egyrészt a teológiai tagozaton való továbbtanulásra, másrészt a világi életre volt hivatva közvetlenül felkészíteni a tanulókat.

40 Ezzel összefüggésben lásd: Nagy S.: i. m. 177.; Mészáros István: A magyar nevelés története 1790—1849. Bp. 1968. 92. old.; Bajkó Mátyás: Kollégiumi iskolakultúránk a felvilágosodás idején és a reformkorban. Bp. 1976. 78. old.

41 Ratio Institutionis ex praescripto Conventus Superintendentiae... Debrecini. 1807. 2. old.

42 Budai Ézsaiás: saját kezű bejegyzése a Professzori Gyűlések jegyzőkönyvébe. Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára. Curatoratus et Professoratus Illustris Collegii... 1804—1831. II. 1. d. 2. 41. old.

43 TREL Curatoratus et Professzoratus... i. m. 43. old.

43