A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)
Tanulmányok - Bajkó Mátyás: A református kollégiumok történetének összehasonlító vizsgálata
В ajkó Mátyás A REFORMÁTUS KOLLÉGIUMOK TÖRTÉNETÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATÁHOZ Az egész magyar oktatás- és nevelésügy, de bizonyos vonatkozásban az európai iskolakultúra egyetemes alakulásának is fontos részét képezi a kollégiumtörténet. Nemcsak azért, mert az újkori magyar kollégium mint intézménytípus1 szerves tartozéka a korabeli iskolakultúrának1 2 és hazai viszonylatban, valamint közép-európai kitekintésben egyaránt számos ponton érintkezik más iskolatípusok (jezsuita, piarista, ortodox iskolakonviktusok), oktatási és nevelési intézmények életével. Hanem mindenek előtt azért, mert a nagy iskolakollégiumok3 — a debrecenihez hasonlóan — amikor átvették a protestáns haladás tudományos, műveló'dési koncepcióit, a többi kollégium tipusú tanintézethez képest sokkal inkább átalakították nemzeti karakterüket, egyházi fenntartójuknak, regionális területüknek, városuknak megfeleló'en továbbfejlesztették azokat. Azért is fontos részei a magyar és az egyetemes iskolai művelődésnek a főbb protestáns kollégiumok, mert környezetüket, régiójukat mint anyaiskolák, a partikuláris intézetek központjaiként évszázadokon keresztül, különböző nagyságú országrészekben, de szellemileg befolyásolni tudták. Ezt a fejlődést, átalakulást a komparatív iskolatörténetírás módszerének az alkalmazásával kíséreljük meg ábrázolni. Rámutatva az egyes református kollégiumok működésének nemcsak hasonló, hanem különböző mozzanataira is, hogy az általános és az egyedi szerepét érzékeltetni tudjuk; nagyobb hangsúlyt téve természetesen olyan más, saját régiójában ugyancsak művelődéstörténeti szerepet játszó kollégium (Sárospatak, Pápa, Nagyenyed stb.) megegyező, de esetenként eltérő sajátosságaira. 1 Erről az intézménytípusról Mészáros István mint „kollégium típusú iskoláról” beszél, mely történelmi-társadalmi okok következtében jött létre a 16. század végére. „A humanista iskolának az a változata — a kollégium típusú iskola —, amely az európai országokban a 18. század végéig, egyes helyeken, például Magyarországon egészen a 19. század közepéig, a legfőbb iskolatípus volt.” Mészáros István: A humanizmus és a reformáció — ellenreformáció — nevelésügye a 15—16. században. Bp. 1984. 89—90. old. 2 A magunk részéről az iskolakultúrát gyűjtő fogalomként használjuk. Ilyen értelemben megkülönböztetünk — többek között — kollégiumi iskolakultúrát is, melynek kialakulásában az európai humanizmus kétségkívül fontos szerepet játszott, de mi ennél meghatározóbbnak véljük azt a Luther, Melanchton, Sturm, Trodzendorf, Kálvin által kialakított iskolakoncepciót, mely nálunk egy sajátosan magyar színezetű iskolakollégium kibontakozását inspirálta; Bajkó Mátyás: Luther és a protestáns iskolakultúra. Pedagógiai Szemle. 1983. 12. sz. 1183—1189. old. 3 Bajkó Mátyás: A főbb iskolakollégiumok belső életének fejlődése a reformkorban. Kandidátusi értekezés tézisei. Bp. 1972. 1—2. old. 35
