A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)
Zoltai Lajos munkáiból - Gazdag István: Debrecen város történeti kronológiája III. 1693-1790
1774 március 14. Gróf Forgách Miklós királyi biztis elrendelte a ház utáni földek kiosztását. Ezzel a statútummal lezárult Debrecen földbirtokpolitikájának elsó' korszaka. Megindult a sövényen, a városkerítésen kívüli házépítés gróf Forgách Miklós királyi biztos kezdeményezésére. A helytartótanács kiadta a város vezetősége által előterjesztett „Tűz ellen való rendeléseket” a tűzesetek megelőzésére. Mária Terézia a város tizenkét szenátora közé hat katolikus vallásút nevezett ki és a gazdasági ügyek intézését az újonnan létesített és általa kinevezett polgármesterre ruházta. Az új hivatalt első ízben Meszena Sándor kamarai tisztviselővel töltötte be. 1776 A Kollégiumban francia nyelvtanár kezdte meg munkáját. 1770-es évek Megkezdődött a burgonya termesztése Debrecen határában. Tért hódított Debrecenben a „selyemeresztő bogarak” tenyésztése. Sor került epreskertek és eperfasorok telepítésére. 1784 június 22. Ezen a napon született Erdőhegyen Kerekes Ferenc a Református Kollégium tanára. 1785 március 18. II. József császár rendelete alapján Debrecen önálló törvényhatósága megszűnt és a város Bihar megye fennhatósága alá került. A városi tanács Rickl József kereskedőnek adta bérbe az első téglavetőt. 1786 II. József császár a németesítési törekvéseknek ellenálló Domokos Lajos főbírót hatalmi szóval elmozdította állásából. 1787 Az 1784-ben elkezdődött népszámlálás adatai szerint a legnépesebb magyar város Debrecen 29 718 lakosával. 193
