A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)
Zoltai Lajos munkáiból - Gazdag István: Debrecen város történeti kronológiája III. 1693-1790
1739 június 26. Nagy erejű szélvész pusztított városunkban, a Nagyerdőn. A pusztító szél több mint ezer fát tépett ki tövestül, templomtornyokat súlyosan megrongálta. Maróthi György megalapította négyszólamú énekkarát, a kollégiumi kántus elődjét. 1739—1740 A város lakosságának egyharmadát (8697 embert) pusztította el a pestis. 1743 július 7. A debreceni református egyházi főhatóság megtiltotta hogy a diákok az istentiszteleten több szólamban énekeljenek. Megjelent Debrecenben Maróthi György: „Arithmetica, vagy számvetésnek mestersége” című könyve. 1745 Felépült a Szent Anna utcai (ma Béke u.) római katolikus templom. Az alapkő letételére 1721-ben került sor. 1746 április 9. Tűzvész pusztított a Péterfia és a Csapó utcákban. Leégett 67 lakóház és hét szárazmalom. 1747 december 12. A helytartótanács elkoboztatta Debrecenben nyomatott Heidelbergi Kátét, mert sértette a katolikus vallást. 1749 január 17. Hatvani Istvánt megválasztották a Kollégium professzorává. 1749 Sáskák sokasága lepte el a macsi, az elepi, a mátai, a kösülyszegi és a hegyesi földeket. 1750 Ez évből származik Debrecen jelenleg ismert legrégibb térképe. Készítette Kovács György városi mérnök. Mérete: 57x55 cm. 1751 december 16. A helytartótanács elrendelte a város és a református egyház anyagi ügyeinek szétválasztását. 191
