A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 13. 1986 (Debrecen, 1986)

Műhely - Béres András: Debrecen város fekete könyve helytörténeti forrásértéke

20. Rontás, varázslás. 1742. febr. 24.33

Causa Fisci, contra Catharinam Fejér Viduam Joannis Finta, et Annam Nagy Consor. Joan Csutó 1.1.

Varázslók, a kis gyermeknek s.v. ganajját felkötötték a kéményben, hogy aki meg rontotta legelsőben az mennyen oda, büntettessenek meg.

I. 1-ma Nagy Pálné mondotta neki Csutáné is javallottá. Egy heti arestum szenvedések légyen büntetésekre.

21. Megétetés, maszlagolás. 1742. máj. 30.34

Szemerei Anna, Bagaméri Sámuelné Férjének két ízben halálára igyekezett, káposztában maszlagot főzött.

A káposztának megevése után elsárgult, a hasában rágást érzett, vérrel együtt hányást tett, szája és torka öszve szűkült és száradott, nagy szomjúságot érzett, vizet kívánt és azt igen itta az hasa nem ment az óta ki sebesedett, és az ortzái ki pöffe- deztek, mellj jelek is a producalt Medica Attestio (orvosi tanúság) szerint bé vett méregnek jeleinek tartattatnak.

Férjét olljan borral kínálta, a melljrül, hogy maszlagot tett belé nagy gyanúságok vadnak.

Az I-nél maszlag találtatott. A maszlagot papírosba be takarta kebelibe rejtette. Férjét meg akarta étetni.

36 korbátsra ítéltetik.

*

A fenti szemelvényválogatás csupán mutató néhány év változatos bűnesetei közül, amellyel azt kívántuk bemutatni, hogy eleink társadalma 250 évvel ezelőtt a kor sajátos erkölcsi normája szerint miként küzdött a bűn ellen, de minden szigorú törvénykezés ellenére nehezen tudta megfékezni.

Olyan káromkodások, mint pl. atta teremtette, ebatta, tüzes atta, ördög atta teremtette, tatár atta, lántzos menydörgő teremtette, kutya teremtette, láncos hollandus teremtette, vagy menydörgős menkű üsse meg a lelkedet, amelyek ma káromkodásnak sem számítanak, akkor hóhér kezébe adást, kemény megverettetést, néha nyelvkihúzást, vagy nyelvváltságot vontak maguk után. De a XVIII. századi bírói jogszolgáltatás a különböző bűnesetekre számtalan büntetésformát alkalmazott:35 fővétel, lófarkon meghurcolás, vérpadra hurcolás, kerékbetörés, tüzes vassal meg- fogdosás, elevenen elföldelés, nyelv kivonás, kővel agyonveretés, a végtagoknak hóhér keze által elvágása, máglyahalál, megveretés bottal, furatossal, pálcával 6—100-ig, asszonyoknál, leányoknál korbáccsal veretés, megbélyegzés a város bélyegével tüzes vassal a háton, mellen, arcon, vállon, asszonyoknál homlokon, pellengérre állítás a templom előtt, nyakához kötve a lopott jószág, ami nyilvános megszégyenítést jelentett. De igen elterjedt volt a nyakvasba tétel, megesett személyeknél csengettyűs szarvaknak fejre tétele (felszarvazás), hóhér által városból örökre, vagy ideiglenesen történő kiverés, kalodába tétel, munkára, kényszer dologra szorítás, tömlöc, börtön, kettős ajtajú fogház, falóra ültetés, szalmakoszorúzás, böjt kenyéren és vizen, nyelv33 Uo. 438. old.

34 Uo. 473. old.

35 Koncz Á.: i. m. 19. old.

164